A héber szegolatok olyan két szótagos nevek, amelyekben a hangsúly az utolsó előtti (első) szótagon van [1] (ellentétben a legtöbb más szóval, ahol a hangsúly az utolsó szótagra esik). Leggyakrabban az egyik szótagjukban az e ( segol ) magánhangzó szerepel. Visszatérnek a sémi tövekre *qatl (nevek, mint qatel, qetel), *qitl (nevek, mint qētel, qetel), *qotl/qutl (nevek, mint qōtel), és ez megnyilvánul egyes formáikban. Az összevont névmások és a többes számú י -ē(y) ragozott állapotának (smikhut) végződése közvetlenül ezekhez a tövekhez kapcsolódik. A többes szám a qətāl+ōθ vagy īm minta szerint jön létre. Az egyes szám konjugált alakja egybeesik a szótári alakkal (kivételt képeznek azok a szavak, amelyek gyökérében egy második gyenge betű van). A többes számban az összevont névmások (kivéve a כם/כן , amelyek az adj. cond. alakjához kapcsolódnak) egy önálló többes számú alakból képzett speciális alakhoz kapcsolódnak, és ez minden szegolat esetében ugyanaz.
A קׂדֶש qṓðeš /kodesh "szentség" szónak és néhány másiknak különleges többes számú alakja van.
Azokban az esetekben, amikor a gyök második betűje ה,ע,ח , magánhangzója (segol) patah-ra (rövid a) változik. Ha az első betű alatt egy segol is volt, az is patthelyzetbe kerül. Azokban az alakokban, ahol a második betű alatt varrásnak kell lennie, hataf-patah-ba (extra rövid a), az összevont névmással rendelkező alakokban pedig egységgé alakul. óra, a következő betű mozgatható varrásának hatására, egyszerű patthelyzetben.
A második י gyökű szegolatok a qayil modell szerint alkotják a főalakot, a többi alak (a többes számú absz. összetétel kivételével) a qē(y)l- modellel. A második ו-vel rendelkező szegolatok qāwel-lel, a többi qōl-lel alkotják az alapformát. Egyes szegolátumok egy második gyenge gyökkel az abszolút állapot többes számát alkotják az általános modell szerint, míg mások (például זַיִת zayiθ/zayit "olajfa", עַיִן ʕayin/ayin "szem") - a protoformból. A בַּיִת bayiθ/bayit "ház" szónak speciális többes számú alakja van. h. - בָּתִּים bāttīm/batim.
A טֶ֫לֶת , טׂ֫לֶת (ahol a ט, ל a gyökér betűi) végződő nőnevet kvázi-segolatoknak nevezzük, melyek a *-alt, *-olt, *-ult tövekből alakulnak ki.
A kvázi szegolátumokban a 3. aleph vagy yud gyökérrel az első segol cereává alakul, a második pedig kihullik. Ha a szentség m. formák a R. -ā végződéssel a fenti alak továbbra is használatos a smihutban (-t-vel).
| Egyedülálló | Többes szám | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Absol. comp. | Ellenáll. comp. | az én | a te | a te | Absol. comp. | Ellenáll. comp. | az én | a te | a te |
| סֵפֶר sēfer /sefer |
סֵפֶר sēfer- /sefer- |
סִפְרִי sifrī /sifri |
ָסִפְרְך sifrəħā /sifraha |
סִפְרְכֶם sifrəħem /sifrahem |
סְפָרִים səfārīm /sfarim |
סִפְרֵי sifrē (y)/sifrey |
סְפָרַי səfāray |
ָסְפָרֶיך səfāréħā /sfareh |
סִפְרֵיכֶם sifrē (y)ħem |
| קׂדֶש qṓðeš /kodesh |
קׂדֶש qōðeš- /kodesh- |
קָדְשִי qoðšī /kodshi |
ָקָדְשְך qoðšəħā /kodsheha |
קָדְשְכֶם qoðšəħem /kodshehem |
קָדָשִים qoðāšīm /kodashim |
קָדְשֵי qoðšē (y)/kodshey |
קָדָשַי qoðāšay /kodashai |
ָקָדָשֶיך qoðāšéħā /kodashekha |
קָדְשֵיכֶם qoðšē (y)ħem/kodsheikhem |
| מֶלֶך meleħ / melech |
מֶלֶך meleħ- /meleh- |
מַלְכִּי malkī /süt |
מַלְכְּךָ malkәħā /malkeha |
מַלְכְּכֶם malkәħem /malkekhem |
מְלָכִים mәlāħīm /mlakhim |
מַלְכֵּי malħē (y)/malhey |
מְלָכַי mәlāħay /mlakhay |
מְלָכֶיךָ mәlāħéħā /mlakheha |
מַלְכֵיכֶם malħē (y)ħem |
| נַעַר náʕar /naar |
נַעַר naʕar- /naar- |
נַעֲרִי naʕarī /naari |
נַעַרְךָ naʕarәħā /naareha |
נַעַרְכֶם naʕarәħem /naarekhem |
נְעָרִים nәʕārīm /nearim |
נַעֲרֵי naʕarē (y)/naarei |
נְעָרַי nәʕāray |
נְעָרֶיךָ nәʕāréħā /neareha |
נַעֲרֵיכֶם naʕarē (y)ħem/naareichem |
| צַיִד sˤáyið /tsayid |
צֵיד sˤēð- /tse(y)d- |
צֵידִי sˤēðī /tse(y)di |
צֵידְךָ sˤēðәħā /tse(y)deha |
צֵידְכֶם sˤēðәħem /tse(y)dehem |
צְיָדִים sˤәyādīm /tseyadim |
צְיָדֵי sˤәyāðē (y)-/tseyade(y)- |
צְיָדַי sˤәyāðay /tseyadai |
צְיָדֶיְךָ sˤәyāðeħā /tseyadeha |
צְיָדֶיְכֶם sˤәyāðeħēm /tseyadekhem |
| תָּוֶךְ tāweħ /taveh |
תּׂוךְ tōħ- /toh- |
תּׂוכִי tōħī /tohi |
תּׂוכְךָ tōħәħā /toh(e)ha |
תּׂוכְכֶם tōħәħem /tokh(e)hem |
תּׂוכִים tōħīm /tochim |
תּׂוכֵי tōħē (y)-/tohei- |
תּׂוכַי tōħay /tohay |
תּׂוכֶיְךָ tōħeħā /toheha |
תּׂוכֶיְכֶם tōħeħem /tokhem |