| "Északi igazság" | |
|---|---|
| Típusú | újság |
| Központi iroda | Oroszország, Kostroma , st. Sverdlova, d.2 |
| Weboldal | severnayapravda.rf |
Szevernaja Pravda (újság) - Az Orosz Birodalom , RSFSR , Szovjetunió , Orosz Föderáció társadalmi-politikai lapja . A legrégebbi nyomtatott kiadvány a Kostroma régióban és az egyik legrégebbi újság a modern Oroszországban. Az újság első száma 1907. január 14-én jelent meg. Az évek során „Északi munkás”, „Vörös világ”, „Északi igazság” néven jelent meg.
A "Severnaya Pravda" újság és más kapcsolódó kiadói projektek kiadását a Kostroma régió autonóm intézménye "a Szevernaja Pravda Kostroma regionális újság szerkesztősége" végzi.
1907. január 14-én, vasárnap a kosztromai "Szevernij Rabocsij" logó alatt megjelent az újság első száma.
Akkoriban az újságot a szociáldemokraták az 1907. február 20-tól június 2-ig működő második Állami Duma képviselőjelöltjeinek kampányolására használták. (egy)
1907 májusáig a nyomda és az újság szerkesztősége Kostromában, a Voznesenskaya utcában (ma Komszomolskaya utca) volt az egyik magánlakásban, majd a város szélére költöztek, ahol a szabóműhely.
A költözéssel összefüggött az újságnyomda bővítése is - az újságnak immár két hordozható nyomdagépe is volt - az úgynevezett "Bundovki".
Ebben az időszakban az illegális helyzetben lévő szerkesztőség és nyomda a Severny Rabochiy című újságot, az RSDLP propagandafüzeteit, valamint szórólapokat és kiáltványokat adott ki.
Az újság első szerkesztője 1907-ben Alekszandr Mitrofanovics Stopani, az RSDLP Kostroma Kerületi Bizottságának vezetője volt. Ebben az időben a Kostroma tartományi zemstvo tanács erdészeti osztályának statisztikai hivatalának vezetőjeként dolgozott.
Kostromában, a Zemsztvo Tartományi Tanács Értékelési és Statisztikai Hivatalának épületében A. M. Stopani robbanóanyagok és illegális irodalom raktárát szervezett az Északi Munkás nyomdája által. A bombákat a tűzhely alatti gyorsítótárban rejtették el, az illegális irodalmat és a Severny Rabochy újságot pedig statisztikai nyomtatványok halmaza alatt őrizték.
Esténként ugyanabban az épületben, amikor az Értékelési és Statisztikai Iroda munkatársai hazamentek, A.M. Stopani hivatásos forradalmár üléseket tartott az RSDLP bizottságában és a szerkesztőbizottságokban.
1907 májusában A. M. Stopani részt vett az RSDLP V. Kongresszusán Londonban, ahol átadta az Északi Munkás első néhány számát V. I. Leninnek és Rosa Luxemburgnak.
1907 őszére az újság a forradalmárok hivatásos kádereivel bővült. A nyomdát akkoriban "Ignát elvtárs" vezette (a hivatásos forradalmár nevét még az illegális munkát végző társai sem ismerték). A műszaki szerkesztő feladatait Denis Petrovich Dolbezhkin nyomdai szakember látta el, aki Moszkvából érkezett. Abban az időben a nyomda és a szerkesztőség a Voskresenskaya utcában (modern Podlipaeva utca) található, nem messze az RSDLP Kostroma Bizottságának fő bázisától - a Zemstvo Tartományi Tanács Értékelési és Statisztikai Hivatalának épületétől.
1907 novemberében a rendőrségnek sikerült bevezetnie a provokátor Rusakovát a kosztromai szociáldemokraták közé, aki megadta a hatóságoknak az illegális nyomda címét és az újság kulcsfontosságú alkalmazottait.
A kudarc és az azt követő kutatások és letartóztatások után "Ignát elvtársnak" sikerült megszöknie üldözői elől. D.P.Dolbezhkint a csendőrök letartóztatták és börtönbe vitték.
A.M. Stopaninak sikerült időben elkerülnie a letartóztatást. Kostroma elhagyása után 1908-ban a Bakui Olajmunkások Szakszervezetében folytatta forradalmi munkáját, ahol a Gudok újság kiadását vezette.
Az 1907. novemberi vereségük pillanatáig az RSDLP illegális szerkesztősége és nyomdája a kosztromai Severny Rabochy 15 számát, számos brosúrát, felhívást, szórólapot és kiáltványt adott ki.
Az újság kiadásának újrakezdésére 1917 júniusában került sor. Az újság nyomdája akkoriban Kosztromában volt a Vsekhsvyatskaya utcában (ma Dzerzsinszkij utca). 1917 nyarán Szevernij Rabocsij bolsevikbarát kampányba kezdett a Kostroma tartomány munkásai között. Az újság támogatta az októberi szocialista forradalmat, majd kampányolni kezdett a bolsevikok mellett az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon.
1919 júniusában a Severny Rabochy szerkesztői egyesültek a kosztromai székhelyű Szovetskaja Gazetával, és a kiadvány Krasznij Mir néven megjelent.
1925 januárja óta az újság megkapta modern nevét - "Északi igazság". A paraszti szövetkezeti mozgalom kialakulása, átmenet a háborús kommunizmusból a NEP-be. Az első erőmű építése Kostroma földjén. Az írástudatlanság megszüntetése. Textilipari vállalkozások építése és korszerűsítése a régióban. Az ellenforradalmi akciók visszaszorítása. Vasúti híd építése Kostroma városában. Faipari vállalkozások fejlesztése. Harc a kulákok ellen. Kolhozok létrehozása. A „nép ellenségeinek” ébersége és leleplezése. A trockista-buharin ellenzék veresége. Próbák megjelenítése. Küzdelem a fertőző betegségek járványai ellen. Vsevobuch tanfolyamok. Állami kölcsönök. Így hangzanak el az 1920-as, 30-as évek Szevernaja Pravda cikkeinek és anyagainak témái.
A Nagy Honvédő Háború idején a Severnaya Pravda mozgósítás alatt álló alkalmazottai a frontra mentek. A kiadvány hat alkalmazottja nem tért vissza a háborúból: Mihail Berezin, Anatolij Kurochkin, Alekszandr Manuhin, Pavel Priluckij, Alekszandr Sharov és Mihail Shabanov.
1944-ben a Kosztromai Régió (3) újjáalapítása kapcsán a Szevernaja Pravda újság a Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Kosztromai Regionális Bizottságának és a Dolgozók Képviselőinek Regionális Tanácsának nyomtatott szerve lett. Az újjászületett Kosztroma város gazdasági és társadalmi fejlődésének bemutatása a ma regionális Szevernaja Pravda című újság prioritásává vált, amely 1944 augusztusától 1991 augusztusáig a regionális párt- és szovjet szervek hivatalos kiadványa volt.
A GKChP rezsim felszámolása és az SZKP tevékenységének betiltása az újság ideiglenes felfüggesztéséhez vezetett 1991 augusztusában. Ennek ellenére rövid idő elteltével a Szevernaja Pravda újra megjelent.
1994-ben a Szevernaja Pravda egyesült a Kostroma Krai című újsággal. Az egyesült újság folytatta munkáját, megtartva a Szevernaja Pravda nevet. A Szevernaja Pravda alapítói közé tartozott a Kostroma Régió adminisztrációja, a Kosztromai Regionális Duma és az újság újságírói stábja. (négy)
Jelenleg az újság kiadását a kosztromai régió autonóm intézménye, a "Kosztromai regionális újság szerkesztősége" a Severnaya Pravda végzi. A Szevernaja Pravda logó alatt ma egy azonos nevű hetilap jelenik meg.
"SP"-szakértelem. Az újság hetente próbavásárlásokat végez élelmiszerekből a Kostroma régió üzleteiben, és elrendeli azok vizsgálatát a bejelentett fogyasztói szabványoknak és a GOST követelményeinek való megfelelés érdekében. A vizsgálat eredménye alapján nyilvános kóstolóra kiállítják az azon átesett termékeket.
Akció "Együtt katonát keresünk." A "Severnaya Pravda" segít a régió lakóinak a háborúból vissza nem tért rokonaik és barátaik felkutatásában. A keresési jelentések az újságban jelennek meg.
Szevernaja 1957 márciusában „az újság első számának megjelenésének ötvenedik évfordulója és forradalmi érdemei, valamint a dolgozó nép mozgósításában a kommunista építés feladatainak sikeres teljesítése érdekében végzett eredményes tevékenysége kapcsán” A Pravda megkapta a Munka Vörös Zászlójának Rendjét.
2015. május 9-én a Severnaya Pravda "az állampolgárok hazafias nevelésében és a veteránok társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásában való aktív részvételért" elnyerte a "70 éves győzelem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" jubileumi kitüntetést. Az újság lett az egyetlen olyan nyomtatott kiadvány a központi szövetségi körzetben, amely ilyen kitüntetést kapott.