Művek ingyenes felhasználása (nem tévesztendő össze az ingyenes művek felhasználásával ) - kizárólagos szerzői vagy szomszédos jogvédelem alatt álló művek felhasználása (például közzététele), a szerző engedélye és jogdíj fizetése nélkül, de a szerzői jog, a nevéhez és a szerző jó hírnevének védelméhez fűződő jogok mellett [1]. A művek szabad felhasználására az is jellemző, hogy főszabály szerint csak a törvényesen kihirdetett (vagy megjelent) művek vonatkozásában lehetséges. Emellett nem korlátozza a személyhez fűződő jogokat, ellenkezőleg, a szabad felhasználás szinte minden esetben előírja a törvény a mű szerzőjének nevének és a kölcsönzés forrásának feltüntetését. A művek szabad felhasználásának eseteinek köre, amelyet a Ptk. vonatkozó cikkelyei tartalmaznak, nem tág értelmezés tárgya [2] .
Az orosz jogban a szabad használat jelei a következők:
Ingyenes felhasználás csak rendkívül korlátozott keretek között lehetséges. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve egyértelműen meghatározza a szerzői jogi tárgyak szerződés nélküli és szabad felhasználásának eseteit, számos olyan helyzetet és feltételt ír elő, amelyek mellett a szerzői joggal védett művek „engedély nélkül” használhatók a szerzői jog tulajdonosának jogainak megsértése nélkül. , és ezért nem visel jogi felelősséget .
2008. január 1-je óta a mű ingyenes használatát az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 4. része szabályozza. Ebben a 1306. cikk szabályozza a szabad felhasználást, vagy ahogy a törvény mondja: „a szomszédos jogok tárgyának a jogosult hozzájárulása és díjfizetés nélküli felhasználása”.
A szomszédos jogok tárgyainak szabad felhasználása a Ptk. 71. fejezetében meghatározott esetekben is lehetséges. Például a 1325. cikk kimondja, hogy ha egy jogszerűen közzétett hangfelvétel eredetijét vagy másolatait eladásuk vagy más elidegenítés útján polgári forgalomba bocsátják az Orosz Föderáció területén, az eredeti vagy a másolatok további terjesztése engedély nélkül megengedett. a hangfelvétel kizárólagos jogának tulajdonosa, és nem fizetnek neki ellenszolgáltatást; és (2) bekezdése. 1343 megállapítja, hogy ha a kiadó kizárólagos joga a műre nem száll át az eredeti mű megszerzőjére, a megszerzőnek joga van a kiadó kizárólagos jogának jogosultjának hozzájárulása nélkül az eredeti művet felhasználni. a Ptk. 1291. § (1) bekezdésének második bekezdésében meghatározott módon.
A szomszédos jogok tárgyainak szabad felhasználásának egyéb eseteit a Kódex nem engedélyezi.
A mű ingyenes felhasználásának lehetőségével kapcsolatos kérdés megoldása érdekében a Kódex alapvető feltételeket határoz meg, amelyeknek teljesülniük kell:
Megjegyzendő, hogy a ZoAP-tól eltérően a Polgári Törvénykönyv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy csak állampolgár (magánszemély) használhatja fel személyes célra. Ezért jogi személyek nem gyakorolhatnak ilyen felhasználást.
Szaporítás az Art. szerint. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1270. §-a értelmében a műből egy vagy több másolatot kell készíteni, ezért a személyes célokra reprodukálható másolatok lehetséges számának törvény által meghatározott korlátozása nélkül az állampolgárnak joga van egy vagy több másolat készítésére. több példányt a műből.
A személyes célú ingyenes sokszorosítás a törvényben számos kifejezett tiltást tartalmaz, nevezetesen:
A szerzői jog (a Polgári Törvénykönyv 1274. cikke) rögzíti azokat az eseteket, amikor a művek ingyenes felhasználása megengedett, vagyis a szerző vagy a szerzői jog más jogosultjának hozzájárulása és díjazás nélkül, de a szerző nevének kötelező feltüntetésével.
Ilyen esetek közé tartozik egy mű információs, tudományos, oktatási vagy kulturális célú felhasználása.
A felhasználás körét az ilyen felhasználás célja határozza meg.
A mű információs, tudományos, oktatási vagy kulturális célú felhasználásának formái a következők:
A könyvtárak jogot kaptak arra, hogy a művek másolatait ideiglenesen ingyenesen felhasználják. Az ideiglenes használat biztosításához a szerző vagy más jogosult hozzájárulása, valamint díjfizetés nem szükséges.
Irodalmi, zenei vagy egyéb paródia, illetve karikatúra műfajú mű létrehozása más (eredeti) legálisan megjelent mű alapján, és ennek a paródia vagy karikatúra felhasználása a szerző vagy más tulajdonos hozzájárulása nélkül megengedett az eredeti műre vonatkozó kizárólagos jogot, és díjazás nélkül.
A Polgári Törvénykönyv 4. részének Art. 1277 [5] szerint a zenemű ilyen nyilvános előadása a szerző hozzájárulása és díjfizetés nélkül kimerítően lehetséges:
a) hivatalos ünnepségen;
b) vallási szertartás során;
c) a temetés alatt.
A hatókör azonban korlátozott. Korlátozottak, vagy terjedelmét a fent említett szertartások jellege indokolja.
A kötet indoklása (beleértve pl. idézést is) láthatóan egy bizonyos értékelési kategória, ami azt mondja, hogy a fent felsorolt esetekben nem érdemes teljesen eljátszani, illetve állítások esetén bizonyítani kell az indokoltságot.
Egy másik szempont: ha vannak szavak a dalban, akkor valószínűleg nem ajánlott használni őket, mert. a törvényben nem volt erről szó.
Még egy megjegyzés: valószínűleg, ha a szerző azonban ellene van, akkor az is előfordulhat, hogy vallási szertartáson nem használható, mert. érintheti az Art. 28. §-a [6] , de valójában az erkölcsi meggyőződés sérül.
A szerző vagy más jogosult hozzájárulása nélkül és díjfizetés nélkül megengedett a mű sokszorosítása közigazgatási szabálysértési eljárás lefolytatása, nyomozás, előzetes vizsgálat vagy bírósági eljárás lefolytatása céljából. az e célból indokolt mértékben [7] .
A bűnüldözés során nemcsak a jogi eljárásokat, hanem a közigazgatási eljárásokat, a vizsgálatot és az előzetes nyomozást is meg kell érteni. Bűnüldözési célból egy művet sokszorosítani, bemutatni, előadni, más nyelvre lefordítani stb. lehet. E szabály általános jelentéséből következik, hogy mind a megjelent, mind a kiadatlan művekre vonatkozhat [4] .