Szandzsák Albánia

szandzsák
Szandzsák Albánia
túra. Arvanid Sancağı , Alb.  Sanxhaku i Arbërit , angol.  Albán szandzsák
Címer

Albániai szandzsák térképe 1431-ben
←  
←   → →
  1415-1466  _ _
Főváros Gjirokastra (1419 óta)
Vlora (1431 óta)
Népesség albánok

Albániai szandzsák  ( tur . Arvanid Sancağı , Alb.  Sanxhaku i Arbërit , angol szandzsák  albán ) az Oszmán Birodalom szandzsákja Albániában. Az Oszmán Birodalom második szintjének (szandzsák) közigazgatási felosztása, amely a modern Közép- és Dél-Albánia területén található. Területe északon a Kruitól és délen a Kalamas folyótól húzódott . 1415-1417 -ben alapították, majd 1466 - ban feloszlatták Elbasan szandzsákjának létrehozásával .

Történelmi háttér

A 14. században az oszmán uralom kiterjedt a Földközi-tenger keleti részére és a Balkán-félszigetre is . Albániát a független feudális urak és törzsfőnökök által irányított kis hadviselő hűbérekre osztották fel, amelyek az oszmán szultánok könnyű prédájává tette őket. 1385 -ben Durres uralkodója , Charles Topia I. Murád oszmán szultánhoz fordult, hogy támogassa a riválisai – a Balsic család – elleni harcot . Az oszmán csapatok gyorsan behatoltak Albániába az Egnati úton, és legyőzték II . Balsát a savrai csatában . A fő albán klánok hamarosan hűséget esküdtek az Oszmán Birodalomnak. Az oszmán-törökök megengedték a meghódított albán klánfőnököknek, hogy megtartsák pozícióikat és vagyonukat, de adót kellett fizetniük , fiaikat túszként az oszmán udvarba küldték, és segédcsapatokat kellett biztosítaniuk az oszmán hadseregnek [1] .

Adminisztráció

Az újonnan elfoglalt albán területeket az Arvanid szandzsákba ("Arvanid sanjak") szervezték, egy katonai-közigazgatási régióba, amely Rumélia nagyobb eyaletének [2] volt alárendelve . A szandzsák kilenc vilajetre volt osztva , a várost és a környező falvakat magában foglaló alkerületekre, élükön bégekkel [2] . A vilajeteket pedig a naib (körzetbíró) [2] felügyelete alatt nakhiyákra osztották . Az albán szandzsák az Oszmán Birodalom első olyan meghatározása, amely szerint Albánia olyan területi egység, amely az albán nyelvet egy meghatározott területhez köti [3] .

1431-1432 -ben Umur bég oszmán kormányzó deftert ( kataszteri felmérést) vezetett be az albániai szandzsákban, amely az északi Kruja erődtől a déli Kalamas folyó völgyéig húzódott [4] .

Történelem

A Sanjak Albániát 1415-1417 -ben alapították [ 5 ] . Úgy tűnik, 1431 óta Vlora a szandzsák fővárosa [2] .

1431-1432 - ben az összes vidéki és városi háztartást és azok vagyonát az Arvanid Sanjak mind a tíz kerületében bejegyezték [ 6 ] . Egy 1432-ből származó anyakönyv azt mutatja, hogy Albánia szandzsák kerületeit 335 timárra osztották fel , amelyek mindegyike két vagy három faluból állt. Az Arvanid-lajstrom az egyik legkorábbi elérhető telekkönyv az Oszmán Birodalom levéltárában [7] [8] , és 1954 -ben [9] adták ki .

1432- ben Andrei Topia és George Arianiti fellázadtak az Oszmán Birodalom ellen [10] . Amikor az 1432-1436-os albán felkelés elkezdődött, Albánia szandzsákbeye Ali Bey Evrenosoglu [11] volt . A felkelést az 1435-1436-os hadjáratok során végleg leverték. Ali Bey [12] és Turahan Bey [13] .

1437 - ben , amikor III. Muzaka Theodor fellázadt az oszmán törökök ellen, az albán szandzsák bég fia, Yakub Bey Muzaki [14] volt . 1437-1438 - ban Szkanderbeget Krui subashijává nevezték ki [ 15] , majd Khizir bég 1438 novemberében újra kinevezték erre a pozícióra [16] . Khadim Shekhabeddin pasa első posztja a szultáni palotán kívül az albán szandzsák szandzsákbey posztja volt, amelyet 1439 -ig töltött be , amikor is Rumélia bejlerbájává nevezték ki [17] . Amikor 1441 - ben Permet városát Albánia szandzsákjához csatolták , Yakub béget szandzsákbeyként említik. 1442 szeptemberéig az albáni szandzsák szandzsákbégeként maradt , amikor is a 16 oszmán szandzsák egyikeként ölték meg Khadim Şehabeddin pasa parancsnoksága alatt , akiket a Hunyadi János parancsnoksága alatt álló keresztény csapatok öltek meg a csatában. a Ialomica folyó [18] .

Khadim Szulejmán pasa az albániai szandzsák bég volt, nem sokkal azelőtt, hogy a szmederevoi szandzsák bég lett volna [19] .

Az albániai szandzsákot 1466 -ban feloszlatták, miután felépítették az Elbasan - kastélyt , amely az új elbasai szandzsák fővárosa lett. Az új szandzsák egyesítette Isbat (Shpat) és Csermenik régiókat [2] . Ezzel egy időben létrehozták Avlon (Vlora) szandzsákját Skrapar, Permet, Pogon, Tepelen és Gjirokastra alkerületeivel ( kazy ) [ 2 ] .

Kormányzók

Jegyzetek

  1. ↑ Zickel, Raymond & Iwaskiw, Walter R. (1994), Albania: A Country Study ("The Ottoman Conquest of Albania") , < http://countrystudies.us/albania/17.htm > . Letöltve: 2008. április 9. Archiválva : 2011. június 29. a Wayback Machine -nél 
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 Giakoumis, 2004 .
  3. ↑ Licursi, Emiddio Pietro (2011), Empire of Nations: The Consolidation of Albanian and Turkish National Identities in the Late Ottoman Empire, 1878-1913 , New York: Columbia University, p. 19 , < https://www.scribd.com/doc/72122169/7/Pashko-Vasa > Archivált : 2020. szeptember 26. a Wayback Machine -nél 
  4. ↑ Nicol, 1984 , p. 204.
  5. ↑ Stavro Scandi. Balkán Kulturális Tanulmányok . - East European Monographs, 1980. - P. 171. - ISBN 978-0-914710-66-0 . Archiválva : 2021. szeptember 17. a Wayback Machine -nél . - "...és 1415-1417-re megalakult Albánia tartomány, Arvanid-ili vagy Arnavud-ili.".
  6. ↑ Zhelyazkova, Antonina (2000), Albanian Identities , Sofia: International Center for Minority Studies and Intercultural Relations (IMIR), p. 11 , < http://pdc.ceu.hu/archive/00003852/01/Albanian_Identities.pdf > . Letöltve: 2011. március 18. Archiválva : 2021. március 16. a Wayback Machine -nél 
  7. ↑ Gök, Nejdet (2001), Introduction of the Berat in Ottoman Diplomatics, , p. 141–150 
  8. ↑ Faroqhi, Suraiya, The Ottomans and the Balkans: a Diskussioon a történetírásról , Hollandia: Koninlijke Brill NV, ISBN 90-04-11902-7 , < https://books.google.com/books?id=4gNQtt2s1wMC&pg=PA240 > . Letöltve: 2011. március 20. 
  9. ↑ İnalcık, 1954 .
  10. ↑ Van Antwerp Fine, John (1994), The Late Medieval Balkans: A Critical Survey from the Late 12th Century to the Ottoman Conquest , University of Michigan Press, p. 535, ISBN 978-0-472-08260-5 , < https://books.google.com/books?id=Hh0Bu8C66TsC > Archiválva : 2019. március 30. a Wayback Machine -nél 
  11. ↑ Pollo, Stefanaq; Arben Puto; Kristo Frashëri; Skender Anamali. Histoire de l'Albanie, des origines à nos jours  (francia) . - Horváth, 1974. - P. 78. - ISBN 978-2-7171-0025-9 . Archiválva : 2020. július 16. a Wayback Machine -nél . — "Le sandjakbey d'Albanie, Ali bey Evrenos, partant de Gjirokastra, se porta aussitôt contre Arianite, mais les Turcs, selon le chroniqueur Oruc, furent battus à Buzurshek, dans la vallée du Shkumbin."
  12. ↑ Pollo, Stefanaq; Puto, Arben; Frashëri, Kristo & Anamali, Skënder (1974), Histoire de l'Albanie, des origines à nos jours , Horváth, p. 78, ISBN 978-2-7171-0025-9 , < https://books.google.com/books?id=e3xpAAAAMAAJ&q=%22ali+bey+evrenos%22&dq=%22ali+bey+evrenos%22&hl=hu&ei= V5QDTtaPG9CA-wa6k8zODQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCgQ6AEwADgK > . Letöltve: 2011. június 23. Archiválva : 2020. július 16. a Wayback Machine -nél 
  13. ↑ Houtsma, Martijn Theodoor (1993), Az iszlám első enciklopédiája: 1913–1936 , vol. VIII, Hollandia: EJ Brill és Luzac and Co., p. 466 , < https://books.google.com/books?id=VJM3AAAAIAAJ&pg=PA466 > Archiválva : 2020. július 15. a Wayback Machine -nél 
  14. ↑ Historia e Shqiperisy. - Instituti i Historisë dhe i Gjuhësise, 1959. - 268. o . — «Pasi u larguan ushtritë turke të Rumelisë, shpërtheu aty nga viti 1437-1438 një kryengritje tjetër në rrethin e Beratit, e krye- suar ëxet nga Theodhor Korona Muzait, kupërtheu nga viti, biri Shqiperisy".
  15. ↑ Anamali, 2002 , p. 342.
  16. ↑ İnalcık, 1995 , p. 76.
  17. ↑ Jefferson, John Wladislas király és Murád szultán szent háborúi: Az oszmán-keresztény konfliktus 1438-1444 között  (angol) . - BRILL , 2012. - P. 85. - ISBN 90-04-21904-8 . Archiválva: 2019. december 17. aWayback Machine. — "Şehabeddin első posztja a palotán kívül szandzsák kormányzó volt az albániai Gjirokastrësben (Albánia).47 1439-ben, a birodalmi politika változása után...".
  18. ↑ Pulaha, Selami. burime Osmane . — Universiteti Shtetëror i Tiranës, Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë, 1968. — P. 45. Archiválva : 2020. július 15. a Wayback Machine -nél . — „...e Shehabedin pashait e nga sanxhakbejlerët si Firuz beu, Jakup beu, i biri i Teodor Muzakës 30, e gjithsej pesëmbëdhjetë bejlerë pri- jësa ranë aty të gjithë. Shumica e jeniçerëve u grinë. Vetëm Shehabedin pasha u arratis."
  19. ↑ Archivum ottomanicum, 1–3. kötet , Mouton, 1969, p. 200. _ > . _ Letöltve: 2011. március 19. Archiválva : 2019. december 8. a Wayback Machine -nél 

Források