Szaloniki fegyverszünet
A szaloniki fegyverszünetet 1918. szeptember 29-én írták alá a bolgár cárság és Louis Franchet d'Espere francia tábornok , a Szövetséges Keleti Hadsereg parancsnoka . A bolgár kormány szeptember 24-i tűzszünet iránti felhívását követte.
A fegyverszünet Bulgária első világháborús részvételének a végét jelenti a központi hatalmak országában, és szeptember 30-án délben lép hatályba a szaloniki fronton .
A szaloniki fegyverszünet jelentőségét II. Vilmos német császár I. Ferdinánd bolgár cárnak küldött táviratában írta le : „Szégyen! 62 000 szerb dönt a háborúról!” [1] [2] .
1918. szeptember 29-én a Német Legfelsőbb Hadsereg parancsnoksága tájékoztatta II. Vilmos császárt és Georg von Gertling gróf birodalmi kancellárt , hogy a német katonai helyzet kilátástalan [3] . 1918. október 14-én az Osztrák-Magyar Birodalom is tűzszünetet követelt, majd 1918. október 15-én Ahmed Izzet pasa az elfogott Charles Vere Ferrers tábornokot a szövetségesekhez küldte fegyverszünetet keresve. A gyakorlatban ez a bolgár lépés az első világháború végét jelentette.
A pusztán katonai vonatkozáson kívül a szaloniki tűzszünet egy bolgár külpolitikai lépés, miután Németország kudarcot vallott a szövetséges Bulgária és Észak-Dobrudzsa iránti visszavonulási kötelezettségvállalásában . Másrészt a második marne-i csatában elszenvedett vereség után a Német Főparancsnokság Vilmos császáron keresztül felismerte, hogy Németországnak már nincs erőforrása támadó hadműveletekre, és védekező akciókkal a háborút nem lehet megnyerni.
A második világháború idején a bolgár hadsereg parancsnokát, Nikola Zsekovot Adolf Hitler személyesen hívta meg Neuilly-sur-Seine- i ünnepségre, hogy felmondja a Neuilly-i Szerződést (1940. július 23-án), de Bulgária nem garantálta szövetségesét. hogy biztosítsa a győzelmet Görögország felett a német „Marita” hadműveletben való részvételével .
A gyakorlatban a Thesszalonikiben létrejött külön béke precedensét használták fel a britek a mudroszi fegyverszünethez .
Jegyzetek
- ↑ Szerkesztő : Dobro Polje csata – Az elfeledett balkáni összecsapás, amely véget ért az 1. világháborúban | Militaryhistorynow.com . Letöltve: 2019. december 7. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 23..
- ↑ Szerkesztő A németek nem tudták tovább folytatni a harcot | Historycollection.co . Letöltve: 2019. december 7. Az eredetiből archiválva : 2019. december 23.
- ↑ Axelrod, 2018 , p. 260.
Irodalom
- Axelrod, Alan. Hogyan nyerte Amerika az első világháborút . - Rowman & Littlefield, 2018. - 344 p. — ISBN 978-1493031924 .
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|