| terület | |
| Sadonsky kerületben | |
|---|---|
| Sadonyi kerület | |
| Ország | Szovjetunió |
| Belépett a | Észak-Oszét Autonóm Terület , Észak-Oszét ASSR |
| beleértve | 3 s/s, 2 p. P. |
| Adm. központ |
Szadon falu ; Nuzal falu ; R. Mizur_ _ |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1934-1956 |
| Négyzet | 1,2 ezer |
| Népesség | |
| Népesség | 15 439 fő ( 1939 ) |
| Hivatalos nyelv | orosz, oszét |
Sadonsky kerület - megszüntetett közigazgatási-területi egység az Észak-Oszét Autonóm Okrug és az Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részeként , amely 1934-1956 között létezett. Az adminisztratív központot többször áthelyezték (eleinte a Mizur sűrítőgyár falujában , majd Szadon faluban , majd Nuzal faluban, később pedig Mizur működő faluban volt ).
Az 1939-es népszámlálás szerint a Szadonszkij járásban 15 439 ember élt, köztük oszétok - 66,8%, oroszok - 28,3%, ukránok - 2,6%, [1] .
A Gorno-Alagirszkij körzet 1934. december 1-jén alakult meg az Észak-Oszét Autonóm Kerület (1936-tól az ASSR) részeként, a Zakinszkij , Zaramagszkij, Mizurszkij, Narszkij, Szadonszkij, Tibszkij és Unal községi tanácsok elválasztásával az Alagiro-Ardonsky-tól. kerület . A járás központjává a Mizurskaya sűrítőgyárban lévő települést jelölték ki [2] .
1938. október 11-én a Gorno-Alagirszkij járást Szadonszkij kerületre keresztelték [ 3] .
Az 1940-es adatok szerint a járásba 9 községi tanács (Verkhne-Mizursky, Zakkisky, Zaramagsky, Mizursky, Narsky, Sadonsky, Tibo-Mamisonsky, Unalsky és Cseysky) és Szadon működő település tartozott.
Az 1945-ös adatok szerint a járásba 3 községi tanács (Verkhne-Mizursky, Sadonsky és Unalsky) és 2 munkástelepülés (Mizur és Szadon) tartozott. Később a működő település státuszát Buron és Felső-Zgid falvak kapták .
1956-ban a Szadonszkij körzetet megszüntették, és területét az Alagirszkij körzetbe helyezték át .