A heg ( lat. rūma ) a kérődzők négykamrás gyomrának első és legnagyobb szakasza . Térfogata felnőtteknél a gyomor teljes térfogatának akár 80%-a is .
A bendő az élelmiszerek mikrobiális erjesztésére szolgál. A cellulózt szimbiotikus protisták szimbiotikus intracelluláris baktériumaikkal , valamint specifikus anaerob gombák fermentálják [1] .
A heg elülső része a hálóval és a nyelőcsővel kommunikál.
A heg falai három rétegből állnak:
A kérődzők patológiáinak egyik leggyakoribb formája, amelyet a bendő folyadéktartalmának pH-értékének savas oldalra való eltolódása jellemez, és a hipotenzió, az atónia vagy a túlcsordulás jelensége következik be.
A betegség legkorábbi jelei az állat etetésének megtagadása és a bendőmozgás gátlása. A heg közepesen vagy erősen tele van takarmánytömeggel. Ez utóbbi különösen jellemző a tejviaszos érettség stádiumában lévő kukoricával túltáplált tehenek esetében. Ebben az esetben a heg kissé megnagyobbodott és sűrű szerkezetű. Mérsékelt mennyiségű gáz halmozódik fel a heg felső részén. Az állat elnyomott, kelletlenül mozog. Izomremegés figyelhető meg az anconeusban, a hátsó combizmokban. A széklet folyékony, vagy hasmenés lehet. Súlyos esetekben az állat nem tud állni, fejét a mellkasára támasztva fekszik. Az orrtükör száraz, a nyálfolyás mérsékelt [2] .
A megelőzés érdekében ki kell zárni az állatok szabad hozzáférését a magas könnyen emészthető szénhidráttartalmú takarmányokhoz. A gabonatakarmányt fokozatosan kell bevezetni az étrendbe. A takarmányban mindig legyen elegendő mennyiségű szálas takarmány, mivel arányának csökkenése már a szokásos mennyiségű szemes takarmány mellett is acidózist válthat ki. Nem szabad megengedni a hosszú szüneteket az állatok etetésében [2] .
| Kérődzők gyomrának metszete _ | |
|---|---|