Irina Mihajlovna Roscsevszkaja | |
---|---|
Születési dátum | 1962. július 4. (60 évesen) |
Ország | Szovjetunió → Oroszország |
Tudományos szféra | kardiológia |
Munkavégzés helye | Az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Fiókjának Komi Tudományos Központja |
alma Mater | Pitirim Sorokinról elnevezett Syktyvkar Állami Egyetem |
Akadémiai fokozat | A biológiai tudományok doktora (2003) |
Akadémiai cím |
Professzor , az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2011) |
Díjak és díjak |
![]() |
Irina Mihajlovna Roscsevszkaja ( 1962. július 4-én született ) orosz fiziológus , az összehasonlító elektrokardiológia szakterülete, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2011).
Egy orosz tudós-fiziológus lánya, a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa, Mihail Pavlovics Roscsevszkij .
1962. július 4-én született.
1984 - ben diplomázott a Sziktivkari Állami Egyetem Kémiai és Biológiai Karán .
1987-ben nappali tagozatos posztgraduális tanulmányokat végzett az N. I. Pirogovról elnevezett Második Moszkvai Állami Egészségügyi Intézetben .
2003-ban védte meg doktori disszertációját [2] .
Az Orosz Tudományos Akadémia uráli részlegének Komi Tudományos Központjának Összehasonlító Kardiológiai Laboratóriumának vezetője .
2011-ben az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagjává választották .
Tudományos érdeklődési kör: evolúciós és összehasonlító elektrokardiológia, melegvérű állatok és emberek szív elektromos mezőjének kialakulásának élettani mechanizmusainak vizsgálata, az elektrokardiológia direkt és inverz problémáinak megoldása, új, non-invazív kardiodiagnosztikai módszerek kidolgozása, farmakológiai készítmények szűrése.
Kísérleti tanulmányok célja a szívizom szerkezeti és funkcionális szerveződési mintáinak feltárása különböző osztályokba tartozó gerinces állatokon.
A szív elektromos mezőjének kialakulásának élettani mechanizmusai a pitvarok és a kamrák depolarizációjának természetétől függően, a kamrai ingerlékenység helyreállítása, a működő szívizom architektonikája és a szívkamrák vezetési rendszere állatokban különböző típusú aktiválással hoztak létre. Vizsgálatokat végeztek melegvérű állatokon és embereken a kardioelektromos mező kialakulásáról. Meghatározták a szívizom funkcionális állapotának nem invazív értékelésének szignifikáns kritériumait a kardioelektromos mező által farmakológiai gyógyszerek hatására, magas vérnyomás és hipertrófia, mesterséges ectopiás gócok, különböző lokalizációjú miokardiális infarktusok. Feltárták a szív elektromos mezőjének kialakulásának szabályszerűségeit az ischaemia és revaszkularizáció kísérleti modelljének megalkotása során, az ischaemia a hipertrófia hátterében. Megállapították, hogy a hüllők termofilitása és a hőmérsékletre adott reakció természete döntően befolyásolja a melegítés során fellépő pulzusszám dinamikáját. A szív háromdimenziós modelljének elkészítésekor a morfológiai és funkcionális jellemzők kapcsolatát vizsgálták a sertés szív bal kamrájának izomrostjainak architektonikájával, ami a szívizom regionális heterogenitását mutatta. A javasolt kardioelektrotopográfiai módszerrel a szívizom fizikai aktivitás közbeni funkcionális állapotát a szív elektromos mezőjének amplitúdó-idő paramétereinek feltárt változásai alapján, sportolók és edzetlen emberek mellkasának felszínén feltárt változásai alapján határozták meg. A korai posztnatális ontogenezis során a szívkamrák különböző típusú depolarizációjával járó éretlen állatok szív elektromos mezőjének kialakulásának szabályszerűségeit tárták fel.
Több mint 280 tudományos publikáció szerzője és társszerzője.
Irányítása alatt 6 PhD disszertációt védtek meg.