Nyikolaj Ivanovics Rosztiszlavov (született 1823. március 14-én , Sheyanki faluban , Kasimovszkij körzetben, Rjazan tartományban) - titkos tanácsos , a szentpétervári teológiai akadémia mestere; a Rjazani Egyházmegye papjának fia.
A Rjazani Teológiai Szeminárium elvégzése után 1843-ban, még ugyanabban az évben sztbeiratkozott a
1851-ben közszolgálatba került - a polgári bíróság szamarai kamarájára, 1853-ban - a polgári bíróság rjazani kamarájára, majd a rjazai ügyészségre, 1856-ban pedig az I. osztály hivatalára. a kormányzó szenátus 5. osztályának .
Speciális jogi végzettség nélkül Rosztyiszlavov önkéntesként jelentkezett a Szentpétervári Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára . A tapasztalat és a speciális jogi képzettség így felkészült, Rosztyiszlavov 1863-ban a haditengerészeti minisztérium hivatalába lépett ifjabb hivatalnokként, majd 1866-ban a minisztérium világi osztályán jegyzői posztot kapott, amelyben 1886-ig volt. Ebben az évben nevezték ki a „Tengerészeti Szabályzat Kódexének” összeállításával foglalkozó egykori Kodifikációs Osztály munkájának felülvizsgálatával és befejezésével foglalkozó bizottság elnökévé, mely tisztséget haláláig töltötte be.
1887 végén a betegsége (gyomorrák) annyira felerősödött, hogy már nem tudta elhagyni a házat, de nem hagyta abba a bizottság ügyeit, 1888 januárjában befejezte, és március 28-án meghalt. ugyanabban az évben; Az Alekszandr Nyevszkij Lavra Nikolszkij temetőjében temették el .
Az irodalomban bátyja, D. I. Rosztyiszlavov posztumusz műveinek kiadójaként ismerik a nevét , és különösen az utóbbi önéletrajzát, amelyet az orosz ókorban helyezett el.
Az 1860-as Orosz Közlöny 10. számában megjelent "A számon felüli tisztviselőkről" című cikk tulajdonosa.
Rosztiszlavov a következő témában írta mesteresszéjét: „Kísérletek Szent Péter levele VI-VIII. Pál apostol a rómaiakhoz.