Portugál helyesírási reform (1911)

Az 1911-es portugál helyesírási reform volt az első kezdeményezés a portugál helyesírás normalizálására és egyszerűsítésére Portugáliában . A reform jelentősen megváltoztatta a helyesírást, és minden további reformot és megállapodást komolyan befolyásolt.

Történelem

A 20. század elejéig mind Portugáliában, mind Brazíliában a szavak helyesírása a latin és a görög etimológiákon alapult - phosphoro (ma fósforo ), lyrio ( lírio ), orthographia ( ortografia ), Exauto ( exausto ), estylo ( estilo ), prompt ( pronto ), diftongo ( ditongo ), psalmo ( salmo ) és így tovább .

Időről időre különböző tudósok javaslatokkal álltak elő a helyesírás egyszerűsítésére, de nem sok sikerrel. E javaslatok között szerepelt az 1885 -ös Bases da Ortografia Portuguesa , Aniceto dos Reis Gonçalves Viana és Guilherme de Vasconcelos Abreu . [egy]

Közvetlenül a portugáliai köztársaság kikiáltása után, 1910. október 5-én az oktatás fejlesztésében és az analfabetizmus elleni küzdelemben érdekelt új kormány bizottságot hozott létre - Gonçalves Viana, Carolina Micaelis de Vasconcelos , Candida de Figueiredo , Adolfo Coelho , Leyte de Vasconcelos és mások, hogy egyszerűsített helyesírást dolgozzanak ki a hivatalos sajtóban és az iskolában való használatra. A jórészt az 1885-ös javaslatok által inspirált helyesírási reform alapjait 1911. szeptember 1-jén [2] hagyták jóvá , hároméves átmeneti időszakkal. [3]

Bár Brazíliában már régóta élt a „fonetikusok” áramlata, akik a helyesírás egyszerűsítéséért küzdöttek, a brazilok részvételének hiánya a reformban éppen ellenkező hatást váltott ki, megerősítette a tradicionalizmus híveit, és teljesen más írásmóddal rendelkező országokat hagyott maga után: Portugáliát a reformáltal. , Brazíliában pedig egy régi etimológián alapuló.

Portugáliában és Brazíliában az első interakadémiai kísérletek az új helyesírásra való átállásra sikertelenül végződtek. Ennek ellenére a Lisszaboni Tudományos Akadémia és a Brazil Irodalmi Akadémia továbbra is együttműködött, és 1931. április 30-án aláírták az első portugál-brazil helyesírási megállapodást , amely szinte teljesen elfogadta az 1911-es változtatásokat. A két országban megkezdődött a helyesírási konvergencia hosszú folyamata, amely a mai napig tart.

Főbb különbségek

Ez a reform volt a második a portugál nyelv történetében, és csak az első jelentős, jelentős. A 13. század óta először változott meg számos szó és betűkombináció írásának és olvasásának elve.

A főbb változások a következők voltak:

  1. Az összes görög eredetű digráfot egyes betűkkel helyettesítjük: th (helyettesítve t -vel ), ph (helyettesítve f -vel ), ch ([k] kiejtéssel, kontextustól függően c vagy qu helyett) és rh ( r vagy rr helyettesíti szövegkörnyezettől függően) a kiejtésből)
  2. Törölje ki az y betűt (a helyére i );
  3. A kettős mássalhangzók helyettesítése egyesekkel, kivéve a latin eredetű rr és ss mediálisokat , amelyeknek a portugálban külön olvasata van;
  4. Néhány néma mássalhangzó kizárása a szótagok végén, amelyek nem befolyásolják az olvasást;
  5. Számos grafikus ékezet bevezetése, elsősorban olyan szavakban, amelyek a végétől a harmadik szótagot helyezik hangsúlyossá.

Tiltakozások

Az új helyesírás elfogadása Portugáliában is ellenállásba ütközött, de a fő vita Brazíliában bontakozott ki. Egyes nyelvészek az ortográfia etimológiai alapelveit védték a tisztán fonetikai elvekkel szemben, és azzal érveltek, hogy a reform megszakítja az anyanyelvi beszélők és őseik írott öröksége közötti kapcsolatot. Mások attól féltek a változástól, hogy nem ismerik az új szabályokat, vagy a régi forgatókönyvhöz való érzelmi vagy intellektuális kötődésük miatt. Ezeket az érzéseket tükrözi egy töredék, amelyet Alexander Fontys írt az 1911-es reform előestéjén (a szerző helyesírása):

Képzeld el a fázis szót így írva: fázis . Ez nem szó, hanem csontváz (...) Még belegondolni is fáj, hogy így kell írnunk!

Eredeti szöveg  (port.)[ showelrejt] Imaginem esta palavra phase , escripta assim: phase . Não nos parece uma palavra, parece-nos um esqueleto (…) Affligimo-nos extraordinariamente, quando pensamos que haveriamos de ser obrigados a escrever assim! [négy]

És Teixeira de Pascoes :

A lagryma szóban (…) az y alak olyan, mint a könny; létrejött (...) harmónia a grafikus vagy plasztikus kifejezés és a pszichológiai kifejezés között; y -t i -re cserélni az Esztétika szabályainak megsértését jelenti. Az abysmo szóban az y alak közvetíti a mélységet, a sötétséget, a rejtélyt... A latin i -n keresztül írni azt jelenti, hogy lezárjuk a szakadékot, banális felületté alakítjuk.

Eredeti szöveg  (port.)[ showelrejt] Na palavra lagryma , (…) a forma da yé lacrymal ; estadelece (…) a harmonia entre a sua expressão graphica ou plastica ea sua expressão psychologica; substituindo-lhe o y pelo i é offender as regras da Esthetica. Na palavra abysmo , é a forma do y que lhe dá profundidade, escuridão, mysterio… Escrevel-a com i latino é fechar a boca do abysmo, é transformal-o numa superficie banal. [5]

És Fernando Pessoa is :

Não tenho sentimento nenhum politico ou social. Tenho, porem, num sentido, um alto sentimento patriotico. Minha patria és a lingua portugueza. Nada me pesaria que invadissem ou tomassem Portugália, desde que não me incommodassem pessoalmente, Mas odeio, com odio verdadeiro, com o unico odio que sinto, não quem escreve mal portuguez, syntaoquem, syntaoquemãnxãe mal escripta, como pessoa propria, a syntaxe errada, como gente em que se bata, a orthographia sem ipsilon, como escarro directo que me enoja independentemente de quem o cuspisse. [6]

Jegyzetek

  1. Biblioteca Nacional Digital. Bases da Ortografia Portuguesa de 1885. Disponível em: < http://purl.pt/437 Archivált : 2016. március 3., a Wayback Machine >. Acesso em: dec. 3. 2009.
  2. Relatório das Bases da Reforma Ortográfica archiválva 2014. március 19-én a Wayback Machine -nél , megjelent a Diário de Governo 213. számában, 1911. szeptember 12-én.
  3. Portugálok fazem abaixo-assinados sobre acordo ortográfico. Disponível em: < http://www.agencialusa.com.br/index.php?iden=15854  (downlink) >. Acesso em: dec. 3. 2009.
  4. Alexandre Fontes, A Questão Orthographica , Lisboa, 1910, p. 9.
  5. Teixeira de Pascoaes , A Águia , Francisco Álvaro Gomes, O Acordo Ortográfico idézete . Porto, Edições Flumen e Porto Editora, 2008, p. tíz.
  6. Fernando Pessoa , Descobrimento , Livro do Desassossego .

Lásd még

Irodalom