Relkovich, Matia Antun

Matia Antun Relkovich
Matija Antun Relkovic
Születési dátum 1732. január 6( 1732-01-06 )
Születési hely Davor , Szlavónia
Halál dátuma 1798. január 22. (66 évesen)( 1798-01-22 )
A halál helye Vinkovtsy
Foglalkozása író, katona

Matija Antun Relković ( Kr . Matija Antun Relković ; 1732 . január 6. Davor , Szlavónia  - 1798 . január 22. , Vinkovci ) - szerb [ pontosítás ] ("szlavón") író.

Életrajz

Az osztrák hadsereg tisztjének fia. Tisztként szolgált az osztrák csapatoknál, a hétéves háborúban porosz fogságba esett. Az idegen országban tartózkodást és az európai kultúra megismerését egy akkoriban nevezetes szatirikus mű fejezte ki: „Satir iliti divi ćovik” („Satyr or a Wild Man”, 1. kiadás, Drezda, 1761; 5. kiadás, 1875). 1793-ban és 1807-ben jelent meg cirill betűkkel, irodalmi szláv- szerbből egyszerű szerbre fordítva ). A könyv rendkívüli sikert aratott. A "Satire" sikerét a nagyközönség számára közeli és érthető képi nyelvezet és szerzőjének művészi technikái segítették elő. Az első részben a szerző a szláv társadalom tudatlanságáról és rossz szokásairól beszél, különös tekintettel a lányok hiúságára és karófüggőségére (körtánc) - a török ​​iga hagyatékára, a szláv társadalom szokásaira. "letelepedett" (női összejövetelek ünnepeken az utcán fecsegésre és pletykálkodásra), a fiúk szüleinek kényszerére menyasszonyválasztáskor stb. A vers második részében egy kitalált szlavón kifogásolja a szerző szatirikus bohóckodásait, próbálva valamennyire igazolja az országot az ellene felhozott vádakból.

A szerző egyházi-aszketikus nézetei olykor az ókori orosz írókra emlékeztetnek, akik teljesen ártatlan népi játékokkal, körtáncokkal, szokásokkal stb. felvértezték magukat. Relkovics szatirikus és humoros képeiben és bohózataiban azonban nem lehet mást felismerni, a nyelv pontossága, életereje, elevensége és képszerűsége, amely a hétköznapi jelenetek ábrázolásában szinte pusztán népiessé válik, megszabadítva a nehéz szláv-orosz keveredéstől. Ebből a szempontból Reljković könyve jóval felülmúlja a 18. századi szerb irodalom többi, gyakran teljesen halott és retorikailag pompázó alkotását. Relkoich kiadta Aiszópus meséit és más iskolai oktatási könyveket is; "Illír" szótár és nyelvtan, valamint lefordította a "Panchatantra" (Pripovietke Pilpai bramina indianskog mudroznanca) indiai gyűjtemény történeteit .

Relkovich megírta az első szlavón nyelvtant ("Nova Slavonsk nimacka grammar", 1767) is, hazájában a műfordítás elindítója lett: lefordította Ezópus és Phaidrosz meséit , példázatokat, allegóriákat és moralizáló példákat állított össze a magyar műveiből. Francia és német szerzők „Mindenről” , ami nagyon népszerű volt.

Jegyzetek

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák