Rassadin, Valentin Ivanovics
| Valentin Ivanovics Rassadin | |
|---|---|
| Születési dátum | 1939. november 12 |
| Születési hely | Pszkov , Orosz SFSR , Szovjetunió |
| Halál dátuma | 2017. augusztus 15. (77 évesen) |
| A halál helye | Elista , Kalmykia Köztársaság , Oroszország |
| Ország |
Szovjetunió Oroszország |
| Tudományos szféra | Mongolisztika , turkológia , nyelvészet |
| Munkavégzés helye | "Mongol és Altaji Tanulmányok Tudományos Központja" Kalmyk Állami Egyetem |
| alma Mater | A Leningrádi Állami Egyetem Keleti Kara |
| Akadémiai fokozat | a filológia doktora |
| Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
| Díjak és díjak |
 |
Valentin Ivanovics Rasszadin ( 1939 . november 12. Pszkov - 2017 . augusztus 15. Elista ) - szovjet és orosz nyelvész. A filológia doktora, professzor, az Orosz Természettudományi Akadémia levelező tagja, a Burját Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és az RSFSR tiszteletbeli tudósa, a mongol tudományos vezetője, a Barátság Rendjének birtokosa. A tudományos tevékenység fő irányai: mongolisztika , turkológia , altaisztika .
Életrajz
1939. november 12-én született Pszkovban , izhori-finn családban. . 1957-ben érettségizett a hegyvidéken. Kholmsk ( Szahalin-sziget )
1962-ben diplomázott a Zsdanovról elnevezett Leningrádi Állami Egyetemen (a Keleti Kar Mongol Filológiai Tanszéke ).
Miután 1962 júliusában befejezte a középiskolát, az MPR Darkhan városába küldték mongol nyelvről fordítónak.
1963-ban belépett a Novoszibirszki Állami Egyetem nappali tagozatos posztgraduális iskolájába, amelyet 1966-ban "A modern tofalar nyelv szókincse" címmel doktorált.
Az érettségi után 1966 októberében a Szovjetunió Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának Burját Társadalomtudományi Intézetébe (Ulan-Ude) került, ahol 40 évig dolgozott 2006-ig, majd fiatalabb kutatóból lett. főkutató.
1983-ban védte meg doktori disszertációját "A tofalár nyelv és helye a török nyelvek rendszerében" témában.
1992-2006 között részmunkaidőben a Burját Állami Egyetem Keleti Karának Közép-Ázsia Filológiai Tanszékének vezetőjeként dolgozott.
2006 februárja óta a Kalmük Állami Egyetem "Mongol és Altaji Tanulmányok Tudományos Központjának" igazgatójaként dolgozott, egyúttal a Kalmük Nyelvi és Mongolisztika Tanszék professzoraként.
Tudományos tevékenység
V. I. Rassadin a világ egyik vezető szakértője az összehasonlító történeti mongol és török-mongol nyelvészet területén, a kis török nyelvek és dialektusaik jól ismert kutatója Oroszország és Mongólia Sayano-Altáj régiójában. Ismert a török tofalar és szója nyelvek írásának megalkotójaként, valamint az ezekhez a nyelvekhez készült alapozók és egyéb iskolai kézikönyvek szerzőjeként.
Nemzetközi elismerésben is részesült, mint a burját nyelv dialektusainak és dialektusainak, a mongol nyelvek történetének és a török nyelvekkel való történelmi kapcsolatainak szakértője. Több mint 200 tudományos közlemény szerzője.
V. I. Rassadin létrehozta az "Összehasonlító-történeti, tipológiai és összehasonlító nyelvészet" tudományos iskolát. 43 kandidátot és 4 tudománydoktort készített fel.
Ő a Tofalar ábécé szerzője, 1978-ban a tofalár szavak átírásához a teljes orosz ábécét átvette további karakterekkel: һ, ӈ, ө, ү, ә, i.
Főbb munkák
Rassadin V. I., Shibkeev V. N. Tofa primer: Tofalar alapozó a Tofalar iskolák első osztályához. - Irkutszk, 1989.
Rassadin V. I. A tofalar nyelv fonetikája és szókincse. - Ulan-Ude: Burját könyvkiadó, 1971. - 252 p.
Rassadin V.I. Tofalar-orosz és orosz-tofalár szótár. - Irkutszk, 1995.
Rassadin V.I. A tofalár nyelv morfológiája összehasonlító megvilágításban. — M.: Nauka, 1978. — 288 p.
Rassadin I. V. A szaján rénszarvaspásztorok-tofalárok hagyományos tárgyi kultúrájának jellemzői / / Etnológiai kutatás: Szo. Művészet. 1. kérdés. - Ulan-Ude: BNTs SB RAS Kiadó, 2000. - P.131-148.
Rassadin V.I. Tofalar-orosz és orosz-tofalar szótár / To'fa-orus - orus-to'fa sottar: Proc. juttatás az uch-Xia-ra vö. iskola - Szentpétervár: Drofa, 2005. - 295 p.
Rassadin V.I. A polipredikatív mondatok szervezéséről alárendelő linkkel a tofalár nyelvben // Polipredikatív konstrukciók különböző rendszerek nyelvein: Szo. tudományos cikkeket. - Novoszibirszk, 1985. - S. 3-11.
Rassadin V. I. Tofalars// Kelet-Szibériai török népek. - M .: Nauka, 2008. - S. 262-333.
Rassadin V. I. A tofalar írás története // A mongol- és altajisztika problémái: Az internacionálé anyagai. konf., dedikált évfordulója prof. V. I. Rassadin. - Elista: Kalmyk State University, 2009. - S. 6-9.
Rassadin V. I. Türk elemek a "Mongolok titkos meséje" nyelvén // "A mongolok titkos története": Forrástudomány, filológia, történelem. - Novoszibirszk: Nauka, 1995. - S. 108-115.
Rassadin V. I. Mongol-burját kölcsönzések a szibériai török nyelvekben. - M., 1980. - 116 p.
Rassadin V. I. A dél-szibériai török nyelvek mongol kölcsönzéseiről// ACTA MONGOLIKA. - 2008. - 8. sz. - S. 2-6.
V.I. - 2006. - 4. sz. - S. 45-47.
Rassadin V. I. Türk lexikai elemek a kalmük nyelvben// A mongol népek etnikai és történelmi és kulturális kapcsolatai. - Ulan-Ude, 1983. - S. 70-89.
Rassadin V. I., Trofimova S. M. Frazeológiai egységek a mongol nyelv szinonimikus sorainak összetételében / / Nomád civilizációk világa: Történelem és modernitás: A nemzetközi anyagok anyaga. tudományos konf. - Chita: Expressz kiadó, 2007. - S. 140-144.
Rassadin V.I. Soyot szótár - orosz . - Szentpétervár: Drofa, 2006. - 207 p.
Rassadin V. I. Esszék a burját nyelv történeti fonetikájából. — M.: Nauka, 1982.
Rassadin V. I., Trofimova S. M. A mongol nyelv frazeológiai egységeinek poliszémiájának kérdéséről// Etnokulturális konceptológia és modern irányzatok a nyelvészetben: Szo. tudományos művek. Probléma. 2. - Elista, 2008. - S. 32-34.
Rassadin V.I. A szojotokról és nyelvükről // Közép-Ázsia világa: Nyelvek. Folklór. Irodalom: A Nemzetközi Tudományos Konferencia anyaga. T. IV. 1. rész - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 2002. - P. 100-105.
Rassadin V. I. A szójotok és a szojot nyelv // Odon. - 2001. - 10-11. - P.20-21.
Rassadin V. I. A török hatásról a mongol nyelvek fejlődésére// A mongol nyelvek történeti fejlődésének problémái. - SPb., 2007. - S. 105-111.
Rassadin V. I. Burját lótenyésztési terminológia altáji vonatkozásban // Élő nyelv: A modern mongol nyelvek működésének és fejlődésének elméleti szociokulturális vonatkozásai: A nemzetközi anyagok anyaga. tudományos konf. - Elista, 2007. - S. 40-42.
Rassadin V.I. A mongol nyelvek lótenyésztési terminológiájáról a török-mongol nyelvi kapcsolatok tükrében// "Mongol tuurgatny ert ba edugee": Olon ulsyn erdem shinjilgeenii III chuulgan. - Ulánbátor, 2009. - S. 95-99.
Rassadin V.I. A burját nyelv szavainak etimologizálásának problémáiról // A Buryat Egyetem közleménye. Ser.6. Filológia. Probléma. 11. - Ulan-Ude, 2006. - S. 3-14.
Rassadin V.I. Néhány burját vadászati kifejezés etimológiájáról / / Cibikov olvasmányai - 6: Jelentések és üzenetek absztraktjai. - Ulan-Ude, 1993. - S. 83-85.
Rassadin V. I. A mongol nyelvek történeti szóalkotási problémái// A mongol nyelvek történeti és összehasonlító vizsgálata: Szo. cikkeket. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1995. - S. 120-131.
Rassadin V.I. A folyó medencéjének víznévrendszere. Oki // Burjátia névtani kutatása: Szo művészet. - Ulan-Ude: BF SO AN USSR, 1987. - S. 41-49.
Rassadin V. I. A mongol nyelv szavainak etimologizálásának néhány problémája / / VII Nemzetközi Mongolisztika Kongresszus (Ulan Bator): Az orosz delegáció jelentései. - M., 1997. - S. 151-153.
Rassadin V.I. A türk-mongol nyelvi kapcsolatok jellemzőiről// VIII. Nemzetközi Mongolisztika Kongresszus (Ulan Bator): Az orosz delegáció jelentései. - M., 2002. - S. 263-269.
Rassadin V. I. A mongol nyelvek kialakulásának problémájáról// IX International Congress of Mongolian Studies (Ulan Bator): Az orosz delegáció jelentései. - M., 2006. - S. 322-327.
Rassadin V.I. A mongol hatásról a kazah nyelvre // A Kaszpi-tengeri régió népei: Kultúrák párbeszéde: A nemzetközi anyagiak. tudományos és gyakorlati. konf. - Elista, 2009. - S. 221-224.
Rassadin V.I. A török-mongol nyelvi közösség természetéről // Kazán és Altáj civilizációja: A nemzetközi anyagiak. konf. - Kazan, 2007. - S. 173-175.
Rassadin V. I. Esszék a török-mongol nyelvi közösség kialakulásának történetéről. 1. rész: A török hatás a mongol nyelvek szókincsére. - Elista: Kalmyk Állami Egyetem, 2007. - 166 p.
Rassadin V.I. A mongol nyelvek kialakulásának problémájáról két területen// Közép-Ázsia északkeleti részének mongol nyelvei és dialektusai. - Ulan-Ude: Az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Kirendeltsége Fehérorosz Tudományos Központjának Kiadója, 2006. - P. 3-19.
Rassadin V. I., Trofimova S. M. Frazeológiai egységek az antonim sorozatok részeként // David Kugultinov költő, filozófus és állampolgár személyiségének jelensége: A nemzetközi anyagok anyaga. tudományos konf. - Elista, 2007. - S. 214-215.
Rassadin V.I. A burját nyelv ige hangulatainak összetételéről // Mongolisztika: Szo. tudományos művek. Probléma. 3. - Elista: Dzhangar, 2004. - S. 28-37.
Rassadin V. I. A beszédrészek osztályozásának problémája a mongol nyelveken // A Burját Egyetem Értesítője. Ser.6. Filológia. Probléma. 7. - Ulan-Ude: Burját Állami Egyetem, 2003. - S. 3-13.
Rassadin V.I. Buryat állattenyésztési terminológia, mint a történelmi etnográfia forrása// Etnikai történelem és kulturális hagyományok Burjatiában: Szo. Művészet. - Ulan-Ude, 1984. - S. 55-80.
Rassadin V. I. A burját nyelv állati szókincsének összehasonlító vizsgálatához // Az északi népek nyelvei és folklórja. — M.: Nauka, 1981. — S. 97-118.
Rassadin V. I. G. D. Sanzheev mint összehasonlító// Sanzheev Readings-5: Proceedings of the Scientific Conference. 1. rész. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 2003. - P.15-19.
Rassadin V. I. A burját dialektológia fejlődése Ts. B. Tsydendambaev munkáiban // Mongolisztika: Szo. Művészet. Probléma. 1. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1996. - P. 114-124.
Rassadin V. I. Az ige hangulatrendszeréről a modern mongol nyelvekben // A Burját Egyetem Értesítője. Ser.6. Filológia. Probléma. 10. - Ulan-Ude: Burját Állami Egyetem, 2006. - S. 46-62.
Rassadin V.I. A tungus-mandzsúriai elemekről a mongol nyelvekben// Etnokulturális folyamatok Délkelet-Szibériában a középkorban: Szo. tudományos művek. - Novoszibirszk, 1989. - S. 145-152.
Rassadin V. I. A burját nyelvjárások Sayan csoportjának hangösszetétele// A Bajkál régió nyelveinek szegmentális és prozódiai egységei: Szo. Művészet. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1991. - P. 3-34.
Rassadin V. I. A Nizhneudinsky dialektus lexikai összetételének sajátosságai// A Bajkál régió dialektusainak fejlődése és kölcsönhatása: Szo. Művészet. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1988. - S. 43-68.
Rassadin V. I. Az okinai szojotok anyagi kultúrájának szókincse // A burját dialektológia problémái. - 1996. - S. 58-99.
Rassadin V. I. A burját nyelv névalapjainak toldalékos szóalkotása: Összehasonlító szempont// Bulletin of the Buryat University. 18-as sorozat. Keletkutatás. Probléma. 2. - Ulan-Ude: Burját Állami Egyetem, 2006. - S. 139-157.
Rassadin V. I. Nem származékos szubsztanciák egy csoportjának hozzáadása a mongol nyelvekben // Bulletin of the Buryat University. 18-as sorozat. Keletkutatás. Probléma. 3. - Ulan-Ude: Burját Állami Egyetem, 2006. - S. 164-179.
Rassadin V.I. Buryaad bolon busad mongol khelenүүdey tүloөөney үgenүүd// Buryaad khelenei shukhala asuudalnuud. - Ulan-Ude: Buryaadai erdemey tubey khablel, 2007. - S. 116-132.
Rassadin V. I. A keleti nyelvek mint regionális komponens tanulmányozása a Fehérorosz Köztársaság oktatási intézményeiben// Iskolás személyiségének fejlesztése a Bajkál régió multikulturális oktatási területének körülményei között. - Ulan-Ude: Belig, 2003. - S. 66-69.
Rassadin V. I., Sandanova M. R., Tsyrenova T. B. A participium rendszer hozzáadása a mongol nyelvekben // A mongol nyelvek fejlődésének története: Szo. cikkeket. - 1999. - S. 167-185.
Rassadin V. I., Badmaeva L. D., Badmaeva L. B. Mongol nyelvek és dialektusok Közép-Ázsia északkeleti területén // Orosz Humanitárius Tudományos Alapítvány és Fundamentális Tudomány Szibériában: A regionális tudományos és gyakorlati tanulmányok. konf. - Ulan-Ude, 2004. - S. 209-213.
Rassadin V. I., Mikhailov T. M. Kelet-Szibéria helynevének kutatása // Nyelvek kölcsönös hatása Burjátiában. - 1978. - S. 108-117.
Rassadin V. I. A burját nyelv történelmi kapcsolata a bargutok nyelvével // Cibikov olvasmányai - 5: jelentések és üzenetek absztraktjai. - Ulan-Ude, 1989. - S. 173-176.
Rassadin V.I. Az altaji nyelvek szókincsének tanulmányozásának szemantikai módszeréről// Dzsingisz kán és Eurázsia népeinek sorsa: A nemzetközi anyagok. konf. - Ulan-Ude, 2007. - S. 431-435.
Rassadin V. I. Burjatizmusok a jakut nyelven // O. N. Betlingk és „A jakutok nyelvéről” című munkája. - Jakutszk, 1972. - S. 167-179.
Rassadin V. I. Az okinszkij burják nyelvjárásának lexikális jellemzői / / A burját nyelv lexiko-frazeológiai eredetisége: Szo. Művészet. - Ulan-Ude: BF SO AN USSR. - S. 3-20.
Rassadin V. I. Ipari szókincs az okinai buryats dialektusában / / Dialect vocabulary in the Mongolian languages: Szo. Művészet. - Ulan-Ude: BF SO AN RAN, 1987. - S. 3-20.
Rassadin V. I. Tejtermékek nevei a mongol nyelvekben// A mongol nyelvek etnokulturális szókincse: Szo. cikkeket. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1994. - S. 3-22.
Rassadin V.I. Állattenyésztési szókincs az okinai burjátok és szojotok nyelvén // A burját dialektológia problémái. - Ulan-Ude: BNTs SO RAN, 1996. - S. 45-57.
Rassadin V. I. A vadászati és halászati szókincs komplexuma a tajga-vidék szaján török nyelvén // A pra-török népek természeti környezete és anyagi kultúrája. - M .: Keleti irodalom, 2008. - S. 155-194.
Linkek
- V. I. Rassadin életrajza .
- Az NB KSU katalógusa - V. I. Rassadin kiadványai (hozzáférhetetlen hivatkozás) .
- A BSU Nemzeti Könyvtárának katalógusa - V. I. Rassadin kiadványai (hozzáférhetetlen hivatkozás) .
- Egyedülálló tudós, pedagógus, tanár ...: V. I. Rassadin 70. évfordulója alkalmából .
- Rassadin V.I. emlékiratai a Nagy Honvédő Háború alatti megszállás éveiről (elérhetetlen link) .
 |
| |||
|---|---|---|---|---|