Tádzsikisztán körzetei

Dusanbe városa

Terület kb. 100 km², lakossága 724 ezer fő.

1. Ismoili Somoni kerület 128 ezer lakos
2. Sino kerület 279 ezer lakos
3. Firdavsi kerület 173 ezer lakos
4. Shokhmansur kerület 144 ezer lakos

Gorno-Badakhshan Autonóm Oblast

Sughd régió

Khatlon régió

A köztársasági alárendeltség régiói

Történelem

1930–1937

1930-ban a Tádzsik SSR a következő régiókat foglalta magában: Aral, Asht, Boldzhuan, Varziminor, Garm, Djilikul, Dzhirgital, Isfara, Kabadian, Kalai-Khumb, Kangurt, Kanibadam, Kzyl-Mazar, Kirovabad, Kurgan-Tube, Kulyab - Tádzsik, Matcha, Muminabad, Nau, Obi-Garm, Parkhar, Penjikent, Tavil-Darinsky, Ura-Tube, Faizabad, Khait, Khovaling, Khojent, Shakhrinau, Shakhristan, Shuroabad, Yangi-Bazar.

1932-ben megalakult a Gissar, Dangara, Dashtijum régió. Ezzel egy időben a Gorno-Badakhshan Autonóm Területben (GBAO) regionális felosztást vezettek be: Bartang, Vakhano-Ishkashim, Murgab, Rushan, Shugnan régiók.

1933-ban a Varziminor régiót Zakhmetabad névre keresztelték. Megalakult a Wakhan régió.

1934-ben megalakult a Varzob-vidék. A Vakhansky kerületet átkeresztelték Kaganovicsabadszkijra.

1935-ben megalakult a Kaliniabad, Proletar, Ramitan, Regar, Sztálinabád körzet és a GBAO Ishkashim kerülete. Khojent átnevezték Leninabadra, Aralt - Kuibisevre, Vakhano-Ishkashim GBAO-ra - Vakhanra.

Vanchsky, Voroshilovabadsky, Dagana-Kiiksky, Kalai-Lyabiobsky, Kolkhozabadsky, Komsomolabadsky, Molotovabadsky, Nureksky, Oktyabrsky, Pakhtaabadsky, Rokhatinsky, Sangvorsky, Sary-Khasorsky, Shaartuzsky, Shulmakssky és Yavankala3 kerületben jöttek létre az 1 Rossz-Kijkszkij és a GBAOkalma3 körzetben. A Lokai-Tajik kerületet átnevezték Koktasszkijra, Kabadjanszkijt Mikojanabadszkijra, Yangi-Bazarsky-t Ordzhonikidzeabadsky-ra.

1937-ben a Vanch régiót áthelyezték a GBAO-hoz.

1938–1962

1938-ban a Tádzsik SSR körzetekre oszlott, amelyek körzeteket tartalmaztak:

• a Garm körzetben  - Garm, Jirgital, Kalai-Lyabiob, Kalai-Khumb, Komsomolabad, Sangvor, Tavil-Darin, Khait, Shulmak;
• a Kulyab kerületben  - Boldzhuansky, Dangara, Dashtidzhumsky, Kangurtsky, Kzyl-Mazarsky, Kolkhozabadsky, Kulyabsky, Muminabadsky, Parkharsky, Sary-Khasorsky, Khovalingsky, Shuroabadsky;
• a Leninabád körzetben  - Asht, Zakhmetabad, Isfara, Kaliniyabad, Kanibadam, Leninabad, Matcha, Nau, Penjikent, Proletár, Ura-Tube, Shakhristan.

1939-ben a körzeteket felszámolták, és a Tádzsik SSR-t 4 régióra osztották:

• Garm régió  – az egykori Garm körzet és Obi-Garm régió határain belül;
• Kulyab régió  - az egykori Kulyab körzet határain belül;
• Leninabád régió  - az egykori leninabádi körzet határain belül;
• Sztálinabád régió  - egyesített körzetek, amelyek nem tartoztak a körzetekhez (Varzob, Voroshilovabad, Gissar, Dagan-Kiik, Dzhilikul, Koktash, Kaganovchabad, Kirovabad, Kuibyshevsky, Kurgan-Tubinsky, Mikoyanabad, Molotovabad, Nurek, Ordzhonilovabad, Rehtaababadsky, Okhonikikidzeab, , Rokhata, Sztálinabád, Fayzabad, Shakhrinau, Shaartuz, jávai).

1942-ben megalakult a Kolkhozchionsky és Chkalovsky körzet a Leninabad régióban, a Nulvandsky kerület a Garm régióban és az Alichursky kerület a GBAO-ban.

1944-ben a Voroshilovabad, Dagan-Kiik, Dzhilikul, Kaganovchabad, Kirovabad, Kujubisevszkij, Kurgan-Tyubinsk, Mikoyanabad, Molotovabad, Oktyabrsky, Shaartuz régiókat Sztálinabádból az új Kurgan-Tyube régióba helyezték át. Kulyab régió. Az Obi-Garm régió átkerült a Garm régióból a Sztálinabád régióba. A Leninabád régióban megalakult a Gancsinszkij körzet.

1945-ben a Ganchinsky, Zakhmetabad, Kaliniabad, Kolkhozchionsky, Matcha, Penjikent, Ura-Tyube és Shahristan régiókat a Leninabad régióból az Ura-Tyube régióba helyezték át. A Leninabád régióban megalakult a Shurab körzet.

1946-ban a Sztálinabád régióban megalakult az Almasinsky kerület.

1947-ben a Kurgan-Tyube régiót felszámolták, és körzeteit visszaadták Sztálinabád és Kuljab régióknak. Az Ura-Tyube régiót megszüntették, és minden kerületét visszakapták a Leninabád régióhoz. GBAO-ban megszüntették az Alichur körzetet, a Leninabad régióban pedig a Shurab körzetet. Az Obi-Garm régiót Sztálinabádból Garm régióba helyezték át.

1948-ban a Leninabád régióban a Gancsinszkij járást, a Sztálinabádi régióban az Almazinszkij körzetet, a GBAO-ban pedig a Vakhanszkij körzetet szüntették meg [2] .

1949-ben a Garm régióban a Kalai-Labiob és Khait régiókat egyesítették a Tádzsikabad régióval.

1950-ben a Kulyab régióban megalakult a Chubek régió; Leninabádban a Chkalovsky kerületet megszüntették, Sztálinabádban pedig a Ramitanskyt.

1951. április 10-én a Sztálinabád régiót megszüntették, kerületei köztársasági alárendeltségbe kerültek.

1952-ben megszüntették a Nulvand és Sangvor régiókat a Garm régióban, a Sary-Khasor régiót a Kulyab régióban és a Bartang régiót a GBAO-ban. A Kulyab régióban a Chubek kerületet Moszkvává nevezték át.

1953-ban Garm régióban megszüntették a Shulmak régiót, a Kulyab régióban pedig a Boljuan, Kangurt és Kolkhozabad régiókat; a köztársasági alárendeltségű Voroshilovabad, Nurek, Pakhtaabad és Rokhata régiókat is megszüntették. A Kulyab régióban a Kzyl-Mazar körzetet szovjet névre keresztelték. Ugyanebben az időszakban (az 1950-es évek elején) megszűnt a Leninabádi régió kalininabádi körzete.

1955-ben a Garm és Kulyab régiókat megszüntették, körzeteik pedig köztársasági alárendeltségbe kerültek. A Jilikul, Koktash, Tovil-Dorinsky, Shaartuz régiókat is megszüntették. A Leninabad régió Zakhmatabad körzetét Ainisky névre keresztelték.

1957-ben a Kalai-Khumb körzet köztársasági alárendeltségből a GBAO-hoz került. A Dashtijum régiót megszüntették. Megalakult a köztársasági alárendeltségű Aral régió és a Leninabád régió Khujand régiója. A Kaganovicsabad kerületet átnevezték Kolhozabadra, Mikojanabádot - Shaartuzra, Molotovabad - Pyanj-ra [3] .

1958-ban megszűnt a köztársasági alárendeltségű Muminabad, Khovalingsky körzet és a Leninabádi régió Kolhozcsionszkij körzete. A Leninabád régió Shakhrisztán körzetét Ganchinskiy névre keresztelnék.

1959-ben megszüntették a köztársasági alárendeltségű Varzob, Dagan-Kiik, Kulyab, Kurgan-Tyubinsk, Obi-Garm, Oktyabrsky, Regarsky, Shakhrinausky, Shuroabad régiókat; A leninabádi régió Isfara, Kanibadam, Penjikent, Ura-Tube körzetei; GBAO Shugnan régiója.

1962-ben a leninabádi régiót megszüntették, és minden kerületét köztársasági alárendeltségbe helyezték át.

1963 óta

1963. január 4-én felülvizsgálták a Tádzsik SSR körzethálózatát. 25 körzet alakult: Asht, Vose, Garm, Gisar, Dangara, Dzhirgatal, Kanibadam, Kolkhozabad, Kujubisevszkij, Kurgan-Tubinsky, Leninsky, Matchinsky, Moszkva, Nausky, Ordzhonikidzeabad, Penjikent, Pyanj, Regar, Ura-Tyube, Khujand Shaart köztársasági alárendeltségben; Vanj, Ishkashim, Murgab és Shugnan a GBAO-ban [4] .

1965. január 6-án megalakult az Aininsky, Ganchinsky, Isfarinsky, Kalai-Humbsky (GBAO), Komszomolabadsky, Kulyabsky, Kumsangirsky, Parkharsky, Rushansky (GBAO) és Yavansky körzet. A Kurgan-Tyube régiót átnevezték Vakhsh-ra. 1965 végén megalakult a Zafarobodi járás.

1966-ban megalakult a Kurgan-Tyube régió, 1969-ben pedig a Proletarsky, Szovetsky és Fayzabad régió.

1970-ben a Leninabád régiót a Tádzsik SSR részeként alakították újra. Ez magában foglalta az Aininsky, Ashtsky, Ganchinsky, Zafarobodsky, Isfarinsky, Kanibadamsky, Matcha, Nausky, Penjikentsky, Proletarsky, Ura-Tube és Khujand régiókat.

1973-ban a Kulyab régiót a Tádzsik SSR részeként alakították újra. A köztársasági alárendeltségből Vose, Dangara, Kulyab, Moszkva, Parkhar, Pyanj és a szovjet régiókat foglalta magában. A leningrádi régió is a régió részeként jött létre.

1977-ben a Kurgan-Tyube régiót a Tádzsik SSR részeként alakították újra. A köztársasági alárendeltségből Vakhsh, Kolkhozabad, Kuibyshev, Kumsangir, Kurgan-Tyube, Shaartuz és Yavan régiókat foglalta magában.

1978-ban megalakult a Kabodiyonsky kerület a Kurgan-Tyube régióban. A köztársasági alárendeltség Regarsky kerületét átkeresztelték Tursunzade-re.

1979-ben megalakult a Jilikul körzet a Kurgan-Tyube régióban. A Pyanj régió átkerült a Kulyab régióból a Kurgan-Tube régióba.

1980-ban a Kurgan-Tyube régiót megszüntették a Kurgan-Tyube régióban, és megalakult a kommunista régió.

1983-ban megalakult a Kulyab régió Khovalingszkij körzete és a Kurgan-Tyube régió Iljicsevszki körzete.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Statisztikai Ügynökség a Tádzsik Köztársaság elnöke alatt. A Tádzsik Köztársaság régiói. 2010 (nem elérhető link) . Hozzáférés dátuma: 2013. január 15. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24. (határozatlan) 
2. ↑ A. I. Kosheleva, P. A. Vasziljev. Tádzsikisztán közigazgatási-területi felosztása (történelmi esszé). - Sztálinabád, 1948. - 48 p.
3. ↑ A Tádzsik SSR törvényeinek gyűjteménye, a Tádzsik SSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletei és határozatai (1938-1958). - Sztálinábád, 1959.
4. ↑ A Tádzsik SSR Legfelsőbb Tanácsának 1963. január 4-i rendelete . Letöltve: 2020. május 30. Az eredetiből archiválva : 2020. október 22. (határozatlan)