| 2013-as brazil tüntetések | |
|---|---|
| kikötő. Jornadas de Junho | |
| Hely | Brazília |
| dátum | 2013. május 28. - 2013. július |
| Alapvető célok | Az elnök és a kormány lemondását |
| Eredmény | Az elnököt vád alá helyezték |
| Szervezők | Kormányellenes tüntetők |
| Ellenfelek | rendőrség |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A tüntetések Brazíliában 2013 - 2013 júniusában kezdődtek. A demonstrációkon körülbelül 200 ezren vettek részt.
A tiltakozások közvetlen oka az volt, hogy a polgárok elégedetlenek voltak a tömegközlekedés költségeinek 7%-os [1] (2,7–3 R$, azaz 40–44,5 rubel) emelkedésével.
A tiltakozásoknak azonban nyilvánvalóan mélyebb okai vannak: a társadalom egy részének elégedetlensége a hatóságok szociálpolitikájával, a korrupció , a rendőrség korlátlan fellépése és a sportversenyekre fordított hatalmas kiadások (a tüntetők szerint más fontosabb problémák az országban, mint a futballversenyek rendezése) [2] .
A brazil hatóságok hivatalos adatai szerint azonban csak 2012-ben a kormány 79,5 milliárd R$-t költött az egészségügyre [3] és 66,5 milliárd R$-t a brazilok oktatására [3] , ami már többszöröse az ország tervezettnek. futballversenyek megrendezésére fordított kiadások, amelyek összesen 27,1 milliárd R$-t tesznek ki [4] .
A brazíliai média is megosztott a tüntetések okait illetően. A Le Monde Diplomatique Brasil honlapján megjelent publikációk szerint a nagy médiamonopóliumok nem mondják el a tüntetések hátterében álló teljes történetet. A Tíz szempont a demonstrációkhoz szövegből (port.) ? (2011-06-18). „Megváltozott a média és a jobboldali szektor taktikája. Korábban ez minden tüntetés vagy követelés megtámadása és delegitimálása volt, amint azt számtalanszor megtették sztrájkok során, területfoglalást az MST (Földtelenek mozgalma) vagy lakásmozgalmak során. A protestánsok „banditának” és „huligánnak” való megnevezése ezúttal nem maradt el. A taktika most arra irányul, hogy a tiltakozás elveszítse eredeti jellegzetességeit.[...]Továbbá a bûnözés magas arányáról beszélnek anélkül, hogy megemlítenék a társadalmi, gazdasági és területi egyenlõtlenségeket fenntartó struktúrákat. Ami üzemanyagként működik a széles körben elterjedt, nyilvános bizonytalanságokhoz. És úgy tesznek, mintha nem vennének részt ezekben a struktúrákban.[...]”. Hozzáférés időpontja: 2013-06-21. Archiválva az eredetiből 2013. június 28-án.
A tiltakozások 2013 júniusában kezdődtek. Kezdetben a tömegközlekedési díjak 20 százalékos emelése volt az indokuk, de aztán feltűntek a hatósági szociálpolitikával való elégedetlenség, a korrupció, az egészségügy megszorításai és a sportversenyekre fordított hatalmas kiadások. Tüntetések milliói robbantak ki országszerte. Az ellenzéki pártok Dilma Rousseff brazil elnök azonnali lemondását és ellene pénzügyi szabálytalanságok gyanúja miatt indított vizsgálatot követelték. Korábban az elnök egy korrupciós botrány középpontjában állt a Petrobras olaj- és gázipari társasággal, amelyet 22 milliárd dollár értékű megkérdőjelezhető tranzakciók megkötésével gyanúsítanak, és amelyben hét évig volt az elnök. 2015. október 14-én Dilma Rousseff kijelentette, hogy nem áll szándékában engedni a nyomásnak, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy puccsot kíséreltek meg hivatalából való elmozdításával és gyűlölet légkörének megteremtésével az országban. 2015. december 2-án az ellenzék azzal vádolta meg Dilma Rouseffet, hogy adósértésben vett részt, és közpénzeket használt fel 2014-es választási kampányukhoz. Feljelentési eljárás indult a brazil elnök ellen. A képviselőház 2016. április 18-án jóváhagyta az elnök felelősségre vonását. 2016. május 12-én a brazil szenátus jóváhagyta Dilma Rousseff leváltását az elnöki posztból. Dilma Rousseff híveinek százai gyűltek össze a Szenátus épülete előtt a szenátorok szavazása alatt. A rendőrségnek könnygázzal kellett feloszlatnia a tüntetőket. Válaszul Rousseff feloszlatta a kormányt. A felfüggesztett kormánytagok között van az összes kulcsfontosságú minisztérium vezetője, így a pénzügyminiszter és az elnöki adminisztráció vezetője is. 2016. augusztus 31-én a brazil szenátus végül megszavazta Dilma Rousseff elnök felelősségre vonását. Michel Temer , az ország miniszterelnök-helyettese lett az új elnök .
A kormány feloszlatása és az elnök felelősségre vonása.
A helyi média szerint az egyik legnagyobb brazil városban, Rio de Janeiróban zajló zavargások következtében az áldozatok száma hozzávetőleg 29 ember, közülük 20 rendőr. A tüntetők kövekkel dobálták meg a rendfenntartókat, felgyújtottak egy parkoló autót és megrongáltak a városi közgyűlés épületét. A demonstrálók közül hárman lőtt sebeket kaptak a lábukon és a mellkasukon.
A brazíliai tüntetéseken már több név is felmerült. "Ecetes forradalom", mert sok tüntető ecettel érkezik a gyűlésre , ami segít csökkenteni a könnygáz-expozíció hatásait. Ráadásul „20%-os forradalom”, hiszen 20%-kal emelték a tömegközlekedési viteldíjakat.