Wallago édesvízi harcsa | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Wallago édesvízi harcsa ( Wallago attu ) | ||||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosCsoport:szálkás halOsztály:rájaúszójú halakAlosztály:újúszójú halInfraosztály:szálkás halSzuperrend:Csont hólyagosSorozat:OtophysesAlsorozat:SiluriphysisOsztag:HarcsaCsalád:harcsaNemzetség:Wallago édesvízi harcsa | ||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
Wallago Bleeker , 1858 | ||||||||||
|
Az édesvízi wallago harcsa [1] ( lat. Wallago ) a harcsafélék ( Siluridae) családjába tartozó rájaúszójú halak neme. 5 típust tartalmaz. A miocén óta ismert , amikor a Wallago maemohensis mára kihalt faj élt .
Ezek nagy harcsák, teljes hossza 1,5-3,5 m. A fej nagy. A száj nagy, szélei szinte a szemig érnek. Az alsó állkapocs hosszabb, mint a felső. A test megnyúlt. Hátúszó 4-5 sugárral. Nagy has- és anális úszóik vannak. Az anális úszó nem kapcsolódik a farokhoz. A farokúszó erősen villás.
Édes víztestekben élnek, lassú, iszapos vizű folyókban, csatornákban és tavakban találhatók. Előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol a folyók tavakba ömlik, és magukat a folyókat. A sekélyben ívnak. Az ívás után a halak az erdő elárasztott területeire mennek táplálkozni. Aktív, falánk ragadozók. A gerinctelenektől a közepes méretű halakig és madarakig terjedő állatokkal táplálkoznak.
Elterjedt a trópusi és szubtrópusi Ázsiában Pakisztántól Indonéziáig. Az egyik faj Afganisztán vizeiben él.