Prandtl | |
---|---|
lat. Prandtl | |
Jellemzők | |
Átmérő | 87,5 km |
Legnagyobb mélység | 2800 m |
Név | |
Névnév | Ludwig Prandtl (1875–1953), német mechanikus és fizikus. |
Elhelyezkedés | |
59°37′ d SH. 141°32′ kelet / 59,62 / -59,62; 141,54° S SH. 141,54° K pl. | |
Mennyei test | Hold |
Prandtl | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Prandtl kráter ( lat. Prandtl ) egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold túlsó részének déli féltekén . A nevet Ludwig Prandtl (1875-1953) német mechanikus és fizikus tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a Nektár-korszakra utal [1] .
A Prandtl-kráter a hatalmas Planck -kráter táljának délkeleti részén található . A kráter legközelebbi szomszédai a Fechner -kráter nyugaton; a Keio és Poincare kráterek keleten és a Grotrian kráterek délnyugaton [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 59°37′ D SH. 141°32′ kelet / 59,62 / -59,62; 141,54° S SH. 141,54° K g , átmérője 87,5 km 3] , mélysége 2,8 km [1] .
A kráter sokszög alakú, délkeleti részén párkányzattal, mérsékelten megsemmisült. A duzzadás simított, de megőrzi a meglehetősen világos körvonalat, a duzzadás keleti végét észrevehető kráter borítja. A sánc belső lejtése szélességben egyenetlen, teraszos szerkezet maradványaival. A sánc magassága a környező terep felett eléri az 1430 métert [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 8000 km³ [1] . A tál alja a zord déli rész kivételével viszonylag lapos, a tál keleti részében feltűnő kráter található. Egy kis, patkó alakú középső gerinc a tál közepétől kissé délnyugati irányban eltolódik.
Egyik sem.