A hetven szabály (70. szabály) [1] [2] , 72. szabály [3] [4] , 69. szabály [5] egy empirikus módszer annak a hozzávetőleges időtartamnak a becslésére, amely alatt az érték megduplázódik egy állandó növekedéssel. bizonyos százalék .
A "hetvenek szabálya" szerint
,ahol r a növekedés éves százaléka, T az az időszak (években), amikor az összeg megduplázódik. Például, ha egy bizonyos összeget (például 1000 rubelt) helyeznek el egy bankszámlán évi r = 5 százalékos áron, akkor a számlán lévő összeg megduplázódik (legfeljebb 2000 rubel) körülbelül 14-re. év ( T ≈ 70/5).
A 72-es számnak sok osztója van, amelyek kis százalékoknak felelnek meg (1, 2, 3, 4, 6, 8, 9, 12), ezért kényelmesebb osztalékként használni, mint a pontosabb 69 és 70. Emiatt ezen opciók bármelyike („69. szabály”, „70. szabály” vagy „72. szabály”) használható egy szabály címeként.
A szabály első említése Luca Paciolinál található "Az aritmetika, a geometria, a törtek, az arányok és az arányosság összege" című, 1494-ben megjelent matematikai munkájában. Eközben Pacioli nem ad számítást, és nem magyarázza meg ezt a szabályt, amiből arra következtethetünk, hogy korábban ismert volt.
A "hetven szabály" a pontos képlet hiperbola közelítése
Kibővítve ezt a kifejezést kis R -hez tartozó sorozattá , megkapjuk . Az egész R részéből átlépve a százalékokra (r = R*100), azt kapjuk, hogy . Mivel ln 2 ≈ 0,693147, a 69-es számláló a legpontosabb, ha egész számok között kis százalékot használunk.
Az e függvények által adott két görbe meglehetősen jól esik egybe (lásd az ábrát).
A "hetven szabály" használatakor az abszolút hiba nem haladja meg a négy hónapot, kivéve, ha az éves százalék r \u003e 1,01%.
r = 2%-nál a pontos képlet és a "hetven szabálya" majdnem azonos eredményt ad.
A relatív hiba az r = 2% -tól kezdve folyamatosan nő, és r = 25% -nál eléri a 9,86% -ot.
A táblázat a különböző módszerek hibáit mutatja kamattól függően.
Éves árfolyam | Valódi duplázódás (években) | 69. szabály (években) | 69. szabály Tévedés | 70. szabály (években) | 70. szabály hiba | 72. szabály (években) | 72. szabály hiba |
1,00% | 69.66 | 69.00 | 0,9% | 70.00 | 0,5% | 72.00 | 3,4% |
3,00% | 23.45 | 23.00 | 1,9% | 23.33 | 0,5% | 24.00 | 2,3% |
5,00% | 14.21 | 13.80 | 2,9% | 14.00 | 1,5% | 14.40 | 1,4% |
7,00% | 10.24 | 9.86 | 3,8% | 10.00 | 2,4% | 10.29 | 0,4% |
10,00% | 7.27 | 6.90 | 5,1% | 7.00 | 3,7% | 7.20 | 1,0% |
15,00% | 4.96 | 4.60 | 7,2% | 4.67 | 5,9% | 4.80 | 3,2% |
17,00% | 4.41 | 4.06 | 8,1% | 4.12 | 6,7% | 4.24 | 4,1% |
20,00% | 3.80 | 3.45 | 9,3% | 3.50 | 7,9% | 3.60 | 5,3% |
22,00% | 3.49 | 3.14 | 10,02% | 3.18 | 8,7% | 3.27 | 6,1% |
25,00% | 3.11 | 2.76 | 11,1% | 2.80 | 9,9% | 2.88 | 7,3% |
30,00% | 2.64 | 2.30 | 12,9% | 2.33 | 11,7% | 2.40 | 9,2% |
35,00% | 2.31 | 1.97 | 14,6% | 2.00 | 13,4% | 2.06 | 10,9% |
40,00% | 2.06 | 1.73 | 16,3% | 1.75 | 15,1% | 1.80 | 12,6% |
50,00% | 1.71 | 1.38 | 19,3% | 1.40 | 18,1% | 1.44 | 15,8% |
60,00% | 1.47 | 1.15 | 22,0% | 1.17 | 20,9% | 1.20 | 18,6% |
70,00% | 1.31 | 0,99 | 24,5% | 1.00 | 23,4% | 1.03 | 21,3% |
80,00% | 1.18 | 0,86 | 26,9% | 0,88 | 25,8% | 0,90 | 23,7% |
90,00% | 1.08 | 0,77 | 29,0% | 0,78 | 28,0% | 0,80 | 25,9% |
100,00% | 1.00 | 0,69 | 31,0% | 0,70 | 30,0% | 0,72 | 28,0% |
A 10%-nál kisebb hiba félkövérrel van jelölve.
Ha egy valós képletet egy közelítővel (70-es számlálóval) 10%-os arányban hasonlítunk össze, a napokban mért hiba 100 nap lesz, maximális értéke pedig nem haladja meg a 113 napot 41,024%-os arány mellett, ami után csökken. Ezért a gyakorlatban, ha a két-három tizedesjegyig terjedő pontosság fontos, és 10% feletti arányokat használ, használhatja a képlet módosított változatát, amely szintén könnyen megjegyezhető:
A hetvenes szabály nemcsak egy pénzösszeg növekedésének becslésére használható, hanem bármely más, az exponenciális függéssel leírt folyamatra is .
A futamidőt nem kell években számolni; csak arra van szükség, hogy az együttható az érték változásáról beszéljen ugyanazon időegység alatt, amelyben a megkettőződési periódust mérik .
Ezenkívül az értéknek nem kell növekednie , egységnyi idő alatt r százalékkal csökkenhet . Ekkor nem az érték megduplázására, hanem felére való csökkentésére becsüljük a kifejezést.
Példák: