| Szerafim Georgievics Potapov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1904 |
| Születési hely | Verkhnevilyuisk , Verkhnevilyuisky Ulus , Yakutia |
| Halál dátuma | 1941 |
| A halál helye | Kolimai terület , Orosz SFSR , Szovjetunió |
| Polgárság | Szovjetunió |
Szerafim Georgievics Potapov ( 1904-1941 ) - szovjet helytörténész , újságíró. A Yakutizdat igazgatója (1931-1938). A Jakut Területet Kutató Társaság vezetője (1930-1932).
Szerafim Georgievich 1904 - ben született Verhnevilyuiskban, a jakutföldi Verkhnevilyuisky ulusban, parasztcsaládban.
1915-ben egy helyi vidéki iskolában fejezte be tanulmányait. 1919-ben végzett a jakut reáliskolában. 1920-tól 1922-ig a Komszomol-munkában dolgozott, a Viljui kerületi Komszomol Szervezeti Iroda titkára, majd az RKSM Jakutszk tartományi bizottságának osztályvezetője. 1920 októberétől az RCP tagjelöltje (b).
1922 és 1926 között az Első Moszkvai Állami Egyetem Szovjet Jogi Karán tanult. Visszatérve Jakutországba, az ügyészségen kezdett dolgozni, az ügyész vezető asszisztense volt. 1929-től pártmunkában dolgozott, 1930-tól 1931-ig a Jakut ASSR Központi Végrehajtó Bizottságának titkára volt. 1931 végétől 1938 májusáig a Yakutizdat igazgatójaként dolgozott [1] .
1930 és 1932 között a Yakut Terület Tanulmányozó Társaságának vezetője volt. 1938. június 23-án letartóztatták, mint „az ellenforradalom résztvevőjét. burzsoá-nacionalista. jakut. underground" (P. A. Oyunskyval, G. V. Ksenofontovval együtt), "kapcsolatot hoz létre a trockisták és a nacionalisták között" [2] .
1938. június 23-án Szerafim Potapovot elnyomásnak vetették alá. Letartóztatták, mint "az ellenforradalmi burzsoá-nacionalista jakut földalatti tagja", "a trockisták és a nacionalisták közötti kapcsolat megteremtése". A börtönben mentális összeomlásba került. 1939. január 19-én a Szovjetunió Fegyveres Erők Legfelsőbb Biztossága 10 év munkatáborra ítélte, 5 év jogvesztéssel és vagyonelkobzással. 1939. október 25-én a Kolimai Területre vitték büntetésének letöltésére. Favágóként, ásóként dolgozott. A táborban halt meg a kimerültségben. 1957-ben rehabilitálták [3] .