A növénytáplálás a növények tenyészidőszakában történő műtrágyázása [ 1] . Ez a különbség a fő műtrágyától, amelyet a tenyészidőszak kezdete előtt alkalmaznak [2] .
A fejtrágyázás a növények táplálkozásának javításával hozzájárul termőképességükhöz [3] [1] . Elsősorban a növények nitrogén- , ritkábban kálium- és foszforszükségletének kielégítésére szolgál [4] . Különféle növényekhez szükséges, de elsősorban zöldségnövényekhez , őszi kalászosokhoz , évelő pázsitokhoz, cukorrépához , gyapothoz [1] [3] .
Az alkalmazás módja szerint megkülönböztetik a kanyaró és a levél fedőtrágyát. A gyökér tápanyagokat (száraz műtrágyákat vagy vizes oldatokat) a talajba juttatják, és a gyökerek felszívják; amikor a lombos vetést vagy ültetést műtrágyaoldatokkal permetezzük [3] . Fejtrágyázáshoz rothadt trágya vagy hígtrágya, madárürülék , hamu , ammónium-nitrát , karbamid , szuperfoszfát stb. használható. A hatásfok nagyban függ az időjárástól, a páratartalomtól és a felhasznált műtrágyák oldhatósági fokától [3] [1] .
A szobanövények fejtrágyázása is szükséges , mivel a talaj, amelyben nőnek, fokozatosan kimerül. Általában csak az aktív növénynövekedés időszakában alkalmazzák, és nem alkalmazzák a nyugalmi időszakban. Mind a kész műtrágyák, mind a természetes műtrágyák használhatók. Az újonnan átültetett növényt először nem kell etetni [5] .