Perejaszlavszkij detinets

Pereyaslavsky detinets - az ókori orosz Perejaszlavl (jelenlegi Perejaszlav ) magja, amely egy köpenyszerű magaslaton található, az Alta folyónak a Trubezsbe való összefolyásánál .

A megerősített detineteket mindkét folyó védte a nyugati és a déli oldalról. Területe 10 hektár volt [1] . A fellegvárhoz keletről és északról egy 80 hektáros erődített körforgalom csatlakozott. A Detinets erős védelmi építmény volt, sánccal és árokkal körülvéve. Az akna szélességében több sor tölgy goroden futott végig , a külső szélét vályogtéglával erősítették meg.

A fellegvár északi részén fejedelmi udvar volt a fejedelem kapuival, a déli részén pedig püspöki udvar a püspöki kapukkal . A püspöki udvar főépülete, valamint az egész fellegvár az 1089 - ben épült Szent Mihály-székesegyház volt . Az akkori Oroszország egyik legnagyobb temploma volt , és a perejaszlav hercegek sírja volt . Mellette, a püspöki udvarban volt a püspöki palota. A Püspöki Kaputól északra egy kis analitikus Szent András-templom, a palota épületétől északra pedig egy névtelen, egyhajós, előcsarnokos templom állt. A fellegvár északi részén a fejedelmi udvarban volt a Szűzanya mennybemenetele analitikus temploma, amelyet Vladimir Monomakh épített 1098 -ban . A fellegvár északnyugati részén, a fejedelmi udvar mellett egy 12. századi kis oszlop nélküli templom állt.

Detinets, akárcsak egész Perejaszlavl, elpusztult a város Batu kán csapatai általi elfoglalása következtében 1239 - ben . A következő évszázadokban az ősi város területe ismét beépült, maradványai biztonságában jelentős károk keletkeztek. Az erődítmények fennmaradt része a 16-18. századi perejaszlav erőd alapja lett.

Galéria

• Földi erődítmények nyomai

• A Szent Mihály-székesegyház rekonstrukciója

• A Püspöki kapu rekonstrukciója

Jegyzetek

1. ↑ Yura R. A., Kuchera M. P. Pereyaslavl // Az ukrán SSR régészete . - Kijev, 1986. - V.3. - S. 280-285