1917. április 1-jén Orenburgban megtartották az Első Össz-Kazah Kongresszust (a valódi neve " Össz-Kirgiz Kongresszus ", az "Első Össz-Kazah Kongresszus" nevet 1936 után kezdték használni, amikor a modern orosz neve megalakult a kazah népcsoport), amelynél megalakult az "Alash" kazah politikai párt , megvitatták a kormányformákat, a kirgiz régiók autonómiáját, a földkérdést, képviselőket választottak az Összoroszországi Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe és az oroszországi muszlimok kongresszusa "Shura-i-Islam".
1917 szeptemberében Alekszandr Dutovot az orenburgi kozákok atamánjává és a katonai kormány fejévé (elnökévé) választották. Az első világháború frontjain vált híressé. Az 1917-es februári forradalom után Ataman Dutovot márciusban a Kozák Seregek Összoroszországi Szövetségének elnökévé választották, majd ugyanezen év áprilisában az orosz kozákok petrográdi kongresszusát vezette, de visszatért Orenburgba, ahol tanult, ill. a háború előtt élt. 2022-ben a városban tartották a második összkazah kongresszust, az Urál, Bukeev, Turgai, Akmola, Szemipalatyinszk és egy része az Alash kirgiz (kazah) autonómiát (Oroszország részeként) kiáltották ki. Orenburg régióiban, ahol történelmileg főleg kazahok éltek, és a kormányt "Alash-Ordának" választották.
1918 nyarán nehéz helyzet alakult ki Orenburg régiójában. Július 3-án a várost elfoglalta A. Dutov atamán, aki elvágta az Orenburg-Tashkent vasútvonalat. Csak 1919 szeptemberében a Vörös Hadsereg felsőbb erői legyőzték Dutov orenburgi hadseregét. 1920. augusztus 26-án az Összoroszország Központi Végrehajtó Bizottsága és az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa elfogadta a „A Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság megalakításáról” szóló rendeletet az RSFSR részeként, amelynek székhelye Orenburgban van.
A kazahsztáni szovjetek első (alkotmányozó) kongresszusát Orenburgban tartották 1920. október 4–12. A KirTSIK első elnöke Seytkali Mendesev vörös biztos volt. Orenburg azonban nem maradt sokáig kazah fővárosként, Kazahsztán fővárosa már 1925-ben átkerült a Szir-Darja melletti Ak-Mechet városába, ebből az alkalomból Kzyl-Ordára (Vörös Fővárosra) keresztelték. Orenburg és az Orenburg régió, miután teljesítették a kazah népnek nyújtott segítséget, önálló tartományként egyesültek az RSFSR-vel. A visszatérési folyamat nagyon nehéz volt. Orenburgot az anyagi javak megosztásának problémája sújtotta, mivel a Kirrepublic hatóságai felvetették számos „köztársaságivá” vált intézmény kiköltöztetését a városból. Emiatt a város elvesztette a múzeumi tárlatok nagy részét, a levéltári anyagok jelentős részét. 1934 decemberében Orenburg régió központja lett.