Legelő bérbeadása

A pásztorbérleti bérlet ( pásztorfutás ) egy  Ausztráliában és Új-Zélandon alkalmazott megállapodás , amelyben a koronakormányzat tulajdonában lévő földeket bérbe adják pásztoroknak , marhák legeltetése céljából .

Ausztrália

Legelőbérleti szerződések léteznek mind az Ausztrál Nemzetközösség jogában, mind az állam joghatóságaiban . A jogalkotási aktusok nem biztosítanak minden jogot a szabad földterülethez: általában vannak olyan feltételek, amelyek magukban foglalják az engedélyezett tevékenység időtartamát és típusát. Az Ausztrál Kereskedelmi Bizottság szerint ezek a bérleti szerződések Ausztrália szárazföldjének (3 380 000 km²) körülbelül 44%-át fedik le , főleg száraz és félszáraz régiókban és trópusi szavannákon . Általában az emberek hagyományos állatállomány legeltetésére használhatják a földet, de az utóbbi időben a bérelt területeket nem hagyományos állattartásra (például kenguru vagy teve ), turizmusra és egyéb tevékenységekre használják. A bérleti szerződés adminisztrációjával elsősorban állami és területi kormányokat bíznak meg [1] .

Az Ausztrál Nemzetközösség törvényei értelmében , amelyek csak az északi területre vonatkoznak , ezek olyan megállapodások, amelyek lehetővé teszik a koronaföldek gazdálkodók általi használatát [2] .

Az ausztrál államokban a bérlés egy földelosztási rendszer, amelyet a 19. század közepén hoztak létre, hogy megkönnyítsék a föld rendezett felosztását és eladását az európai gyarmatosítóknak. Az állam joghatóságán belüli bérleti szerződések alkalmazhatósága államonként eltérő.

A bennszülött földjogok együtt létezhetnek a pásztorbérleti szerződésekkel, és az őslakos földhasználati megállapodások köthetők a bérlő és az érintett bennszülött csoport között [1] .

A Commonwealth State Association for Scientific and Applied Research ( Nemzetközösségi Állami Tudományos és Alkalmazott Kutatások Szövetsége) tanulmányt végzett a bérelt földekről, hogy megállapítsa, ezek a földek az egész országban legelőnek számítanak [3] .

Vonatkozó jogszabályok és kormányzás

Az ausztrál joghatóságoknak saját földgazdálkodási jogszabályaik vannak, amelyek érintik a legeltetési szerződések kezelését [4] :

Legelőbérleti információk

Új-Zéland

Az Új-Zélandon a legelőterület bérlésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az 1998. évi Crown Rangeland Act és az 1948. évi földtörvény szabályozza . A bérlet tulajdonosa [11] :

A legelőbérlet önkéntes bérleti felülvizsgálati eljáráson megy keresztül .

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Ausztrál Kereskedelmi Bizottság. lelkipásztori  bérleti szerződések . www.austrade.gov.au . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2021. június 15.
  2. ↑ Szárazföldi és tengeri jogok: Közösségi lakóterületek : Történelem  . web.archive.org (2005. december 15.). Letöltve: 2022. július 1.
  3. Harrington, 1984 .
  4. Termelékenységi Bizottság, 2002 .
  5. Trove  . _ trove.nla.gov.au . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2022. július 1..
  6. Trove - Archivált  weboldal . Trove . Letöltve: 2022. július 1.
  7. Trove  . _ trove.nla.gov.au . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2022. július 1..
  8. Alick, 2010 .
  9. Trove  . _ trove.nla.gov.au . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2022. július 1..
  10. Donovan, 1995 .
  11. ↑ Útmutató lelkipásztori bérbeadóknak  . web.archive.org . Letöltve: 2022. július 1.

Irodalom