← 2010 2015 → | |||
Parlamenti választások Egyiptomban (2011-2012) | |||
---|---|---|---|
2011-2012 | |||
november 28-án és január 11-én | |||
Jelölt | Mohammed Murszi | Emad Abdel Ghaffour | |
A szállítmány | Demokratikus Szövetség | Al Noor | |
Beérkezett helyek | 235 | 123 | |
szavazatokat | 10 138 134 (37,5%) |
7 534 266 (27,8%) |
|
Jelölt | Al-Said al-Badawi | Ahmed Hassan mondta | |
A szállítmány | Új Wafd Party | Egyiptomi blokk | |
Beérkezett helyek | 38 | 35 | |
szavazatokat | 2 480 391 (9,2%) |
2 402 238 (8,9%) |
2011 novembere és 2012 januárja között szabad, többpárti demokratikus parlamenti választásokat tartottak Egyiptomban, amelyeket az Iszlám Szabadság és Igazságosság Pártja nyert meg .
Hoszni Mubarak rezsimjének bukása óta először választottak képviselőket az egyiptomiak a Népgyűlésbe , a parlament alsóházába.
A választások meglehetősen összetett séma szerint, földrajzi elv szerint három szakaszban zajlottak, és 2012. január 10-ig tartottak. A 498 képviselő kétharmadát (332) pártlistákról, egyharmadát (166) pedig egymandátumos választókerületben választották meg. További tíz helyettest nevez ki a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa . Összesen 508 képviselő van.
Az ország tartományait három csoportra osztották, amelyek különböző időpontokban szavaztak. A választásokon összesen mintegy 40 párt és mozgalom vett részt, mintegy 10 000 jelöltet állítottak.
A szavazás első fordulójára 2011. november 28-án és 29-én került sor. A pártlistákon végzett szavazás eredménye szerint az iszlám pártok nyertek a választások első szakaszában, a szavazatok 65%-át megszerezve. A választások első fordulójában 52 százalékos volt a részvételi arány. [egy]
Az országgyűlési választás második szakaszára 2011. december 14-15-én került sor. Az egyiptomi parlamenti választások második fordulójában 67 százalékos volt a részvételi arány. Egyiptom kilenc tartománya vett részt ebben a választási fordulóban - Giza, Beni Suef, Manufia, Sharqiya, Ismailia, Szuez, Buheira, Sohag és Asszuán. A legtöbb választókerületben megismételt választást kellett tartani az egyéni képviselőjelöltek számára. Nem hivatalos adatok szerint a november 28-29-i első fordulóhoz hasonlóan továbbra is a Muszlim Testvériség Szabadság és Igazságosság Pártja vezet a választásokon.
A harmadik 2012. január 3-4.
2012. január 8-án összegezték a parlamenti választások harmadik fordulójának eredményét Egyiptomban. Az iszlamisták tömbje megerősítette vezető szerepét. Az első helyen - a párt "Szabadság és Igazságosság" "Muszlim Testvériség". A szavazatok több mint 37 százalékát szerezte meg.
Valamivel kevesebb, mint 30 százalékuk tartozik az Al-Nour Muszlim Szalafi Párthoz.
Az általános erőviszonyok: az iszlamisták összességében az egyiptomi parlament alsóházában – a Népgyűlésben – a helyek mintegy kétharmadát kapták meg.
Az ország legrégebbi liberális New Wafd pártjának jelöltjei először törtek be a harmadik helyre . A 20. század elején a wafdisták fontos szerepet játszottak az országot végigsöprő folyamatokban, amelyek előbb a brit protektorátus megdöntéséhez, majd a század közepén a monarchiaellenes forradalomhoz vezettek.
Az Al-Kutla al-Masriyya (egyiptomi blokk) blokk demokratái a harmadik fordulóban a negyedik helyre estek vissza.
A legnagyobb csalódást a Mubarak-rezsim elleni tömegtüntetések megszervezése mögött álló ifjúsági pártok és mozgalmak választási kudarca okozta.
Január 10-én és 11-én időközi választást tartottak az egymandátumos választókerületekben.
A Központi Választási Bizottság január 13-án összegezte a „ január 25-i forradalom ” utáni első parlamenti választás végeredményét :
A "Szabadság és Igazságosság" ( Mzulmán Testvériség ) és az "Al-Nur" (Egyiptomi szalafik) iszlám pártok a Népgyűlés (a parlament alsóháza) választási eredményei szerint a szavazatok mintegy 71%-át szerezték meg.
A helyettesi mandátumok megoszlása :
1) A „ Szabadság és Igazságosság Pártja” 498 mandátumból 235-öt szerez a Népgyűlésben (a parlamenti helyek 47%-a; 127 mandátum / 38% a pártlistás szavazáson).
2) A radikálisabb iszlám Szalafi Al-Nour Párt - 121 mandátum (a mandátumok 24%-a; 96 mandátum a pártlistás szavazáson). Az Al -Gamaa al-Islamiya , amelynek a hatóságok nem engedélyezték saját Teremtés és Fejlődés párt bejegyzését, az An-Nur párt listáin futotta végig jelöltjeit. 16 al-Gamaa szurkoló képviselteti magát az új egyiptomi népgyűlésben
3) Egyiptom legrégebbi liberális pártja , a New Wafd / Al-Wafd 43 képviselői mandátumot kap (csak 9%; 36 mandátum a pártlistákon).
4) A világi liberális pártok "Al-Kutl al-Masria" / egyiptomi blokk / blokkja zárja a listát - 39 mandátum (33 mandátum a pártlisták szavazásán).
5) "Al-Wasat" centrista párt - 10 mandátum szavazáson a pártlisták szerint,
6) Forradalmi Koalíció (bázis - Szocialista Népi Blokk ) - 7 mandátum a pártlisták szavazásán;
7) Még három új párt, amely a "január 25-i forradalom" után alakult -
Reform és Fejlesztési Párt ,
Szabadság Párt ,
Nemzeti Egyiptom – összesen 16 helyet kap a pártlistás szavazáson.
8) Al-Adl Párt - 5 mandátum (2 mandátum szavazáson a pártlisták szerint).
9) A megmaradt kevéssé ismert pártok további 5 mandátumot szereztek a pártlisták szavazásán.
10) független képviselők - 17 hely.
Azt is közölték, hogy az új "forradalmi" parlamentnek csak hat keresztény képviselője lesz.
A népgyűlésben további 40 hely maradt betöltetlenül, ezek elosztásához időközi választásra lesz szükség. [2]
2012. január 23-án a Muzulmán Testvériség – a Szabadság és Igazságosság Pártja (PSS) – politikai szárnyának egyik vezetőjét, Mohammed Szaad al-Katatnit választották meg a Népgyűlés (a parlament alsóháza) elnöki posztjára. egyiptomi parlament). 503 képviselőből 399 szavazott a jelöltségére (január 23-án 508 képviselő tette le az esküt). Al-Katatni tapasztalt parlamenti képviselő, aki az iszlamista frakciót vezette a Népgyűlésen (2005-ös választásokon).
2012. január 29-én és 30-án az egyiptomi parlament felsőháza – a Konzultatív Tanács (vagy Shura Tanács) – választásának első fordulója .
Az első szakaszban 13 egyiptomi tartomány szavaz: Kairó, Alexandria, Assiut, Vörös-tenger, Dakahlia, Gharbia, El Faiyum, Manufia, El Wadi el Gedid, Észak-Sínai, Dél-Sínai, Dumyat, Kena. Ezekben a tartományokban csaknem 25,5 millió embernek van szavazati joga. A szavazóhelyiségek biztonságáról a rendőrség és a katonaság közösen gondoskodik. Az első szakaszban az újraválasztást február 7-én tartják.
A szavazás második fordulójára február 14-én és 15-én kerül sor. Egyiptom további 14 régiója szavaz: Luxor, Port Said, Kafr el-Sheikh, Giza, Beni Suef, Sharqiya, Ismailia, Szuez, Buheira, Sohag, Asszuán, El Minya, Qalyubia, Matruh. A második szakaszban az újraválasztást február 22-re tervezik. A Tanácsadó Testület első ülésére február 28-án kerül sor.
Az egyiptomi parlament felsőháza (a képviselőinek nincs joga a törvényjavaslatok elutasítására) 270 tagból áll. A tanács tagjainak kétharmadát közvetlen titkos szavazással választják meg. További 90 helyettest nevez ki az államfő - az elnök.
A Tanácsot hat évre választják, a képviselők felének hároméventei cseréjével belső szavazással.
A Tanácsadó Testületbe való szavazás pártlisták és egymandátumos körzetek alapján történik.
Az egyiptomi iszlamisták szerezték meg a mandátumok többségét (az összesen 270-ből 56%-ot) az ország tanácsadó testületében.
Szabadság és Igazságosság Pártja – 106 mandátumot szerzett az egyiptomi parlament felsőházában.
A szalafi mozgalom híveit tömörítő An-Nur párt viszont 46 képviselői mandátumot kapott.
Hatalmas lemaradással a liberális Új Wafd Párt végzett a harmadik helyen . 19 helyet kap a törvényhozó testületben.
Ahmad Fahmi, a Muszlim Testvériség iszlamista képviselője lett az egyiptomi parlament felsőházának elnöke. 2012. február 28-án megválasztották Egyiptom Tanácsadó Tanácsának (a parlament felsőházának) elnökévé.
A civil aktivisták úgy vélik, hogy a katonaság megpróbálja átvenni a hatalmat az országban, és a legfelsőbb bíróság döntését a forradalom vívmányait aláásó puccsnak nevezik, mivel azt az előző rendszerben kinevezett bírák hozták. A BBC egyiptomi tudósítója, John Lane szerint sokan arra számítottak, hogy a bírák részben illegitimnek ismerik el a parlamenti választások eredményét, de arra senki sem számított, hogy a bírák teljesen alkotmányellenesnek nyilvánítják azokat, és új választások szükségességét nyilvánítják ki.
Az elnökválasztási verseny vezetője , Mohammed Morszi azt mondta, hogy elégedetlen a bíróság döntésével, de elfogadta azt. „Tiszteletben tartom a Legfelsőbb Alkotmánybíróság döntését, ahogyan az állami intézményeket és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is” – mondta Morszi az egyiptomi televíziónak adott interjújában. Később azonban a választókhoz fordulva leszögezte, fordulóponthoz érkezett az ország. „Egy kisebbség megpróbálja megrontani a nemzetet és visszahozni minket. Elmegyünk szavazni, hogy nemet mondjunk ezekre a vesztesekre, ezekre a bűnözőkre” – mondta.
Az Egyiptomi Fegyveres Erők kormányzó Legfelsőbb Tanácsa egyetértett az Alkotmánybíróság döntésével, és június 16-án hivatalosan bejelentette, hogy az ország parlamentjét feloszlatták. A katonaság megtiltotta a képviselőknek, hogy belépjenek a kairói parlament épületébe. Az Alkotmánybíróság döntése következtében Egyiptom parlamenti alsóház nélkül találta magát.
Választások és népszavazások Egyiptomban | |
---|---|
elnökválasztás | |
parlamenti választások | |
Népszavazás Egyiptomban _ |