Papyrus Fuad 266

A Papyrus Fouad 266 ( LXXP. Fouad Inv. 266 ) a Septuaginta kézirata , a Pentateuch görög változata , paleográfiailag a Kr. e. 1. századra datálják . A kéziratot töredékesen őrizték meg. Nevét I. Ahmed Fuad egyiptomi királyról kapta .

Leírás

A görög szöveg papiruszra van írva unciális írással. A szöveg oszloponként 33 sorból áll. A papirusz 847, 848 és 942 számmal szerepel a Septuaginta kéziratlistájában, Alfred Ralphs mai számozása szerint [1] . A fennmaradt szövegek az 5Móz 31 :28-32:6 [2] töredékei . A bekezdések számozottak (5, 26, 27) [3] . A kéziratból 117 töredék maradt fenn [2] .

A kéziratot a Kr.e. 1. vagy akár 2. századhoz kötik. Ez a Septuaginta második legrégebbi ismert kézirata [2] . A Fuad papiruszban Isten neve tetragrammaton ( héberül יהוה ‏‎) szerepel mindenhol, ahol a későbbi kéziratokban a  κύριος ( görögül  „  Úr”) és a θεός (  görögül  „  Isten”) helyettesíti. Rudolf Kittel utódja , Paul Kahle , a héber szakember, aki a Biblia Hebraica Stuttgartensia kiadásán dolgozott , ezt írta ebből az alkalomból:

Ennek a papirusznak az a sajátossága, hogy Isten neve a tetragrammaton van visszaadva, négyzetes héber írással. Miután kérésemre megvizsgálta ennek a papirusznak a publikált töredékeit, Vaccari atya arra a következtetésre jutott, hogy ez a papirusz, amelyet valószínűleg körülbelül 400 évvel a Vatikáni Kódex előtt írtak, tartalmazza a 5Mózes talán legpontosabb szövegét, amely 2008-ban jutott el hozzánk. a Septuaginta fordítása.

Jegyzetek

1. ↑ Rahlfs, Alfred . Septuaginta - Vetus testamentum Graecum  (neopr.) . - Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht , 2004. - V. 1/1: Die Überlieferung bis zum VIII. Jahrhundert ..
2. ↑ 1 2 3 Würthwein Ernst (1988). Der Text des Alten Testaments , Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft , p. 192.
3. ↑ Hurtado, Larry . A legkorábbi keresztény műtárgyak  (neopr.) . - William B. Eerdmans Kiadóvállalat, 2006. - S.  184 . — ISBN 0802828957 .

Bibliográfiai katalógusokban	VIAF : 2727159478162527990003 WorldCat VIAF : 2727159478162527990003