Magyar Szabadság Rendje

A Magyar Szabadság Érdemrend  a Magyar Népköztársaság állami kitüntetése .

Történelem

A Magyar Szabadság Rendjét az Országgyűlés hozta létre 1946 -ban a VIII. törvény alapján . A rend statútumának köztársasági elnök általi jóváhagyása következett 1947. július 12- én az 5. számú rendelettel.

A rendet személyesen Magyarország köztársasági elnöke, 1949 után, az elnöki tisztség megszüntetése után a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke adományozta.

1953- ban a rend adományozása megszűnt. A törvényerejű 61. számú rendelet alapján azonban már 1957- ben megújították a rend adományozását azon állampolgárok számára, akik a magyar munkásság védelmében és a kontár elnyomásában jeleskedtek . -1956-os forradalmi felkelés . 1958. április 4- én ismét megszűnt a rend adományozása.

A Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetést a köztársasági elnök 1828 főnek, a Magyar Népköztársaság Elnöksége 2150 főnek ítélte oda.

A címzettek számos kiváltságot élveztek.

1980 - ban három fokozatban állították helyre a rendet: aranyban, ezüstben és bronzban.

Alapszabály

A Magyar Szabadság Érdemrendet a független és demokratikus Magyarország megteremtéséért és megerősítéséért, a demokráciáért és szabadságért folytatott harcban kifejtett kiemelkedő katonai és polgári érdemekért polgárok kapták.

A kitüntetést katonai és civilek vehették át, magyarok és külföldi állampolgárok egyaránt.

Kezdetben a rend két fokozatból állt: ezüstből és bronzból. A rendet azonban csak egyszer ítélték oda. A fokozatot pedig a címzett rangjától függően határozták meg.

1980-ban arany fokozatot adtak hozzá.

Leírás

A rendelésnek 4 típusa volt.

1. típus

1946. május 10 - től október 14-ig ítélték oda .

A rend jele ezüstből vagy sárgarézből készült, és tízágú csillag volt, amely két 43 mm átmérőjű ötágú csillag alakú forrasztott lemezből és a tetejükön egy kerek medalionból állt. A medálon Kossuth Lajos jobbra néző képe, fölötte körben a „MAGYAR SZABADSÁGÉRT” felirat látható .

A hátlapon a rend kézzel dombornyomott száma látható, alá pedig az alapítás éve – „1946” verve.

A jelvényt gyűrűvel rögzítették a szárnyra.

A 33-34 mm széles, 130 mm hosszú rendelési szalagot ötszög alakban hajtogatták. Középen 13 mm széles piros csík, oldalt zöld és fehér csíkok 5 mm-esek.

Az elnök ilyen típusú kitüntetést 504 személynek adományozott, ebből 345 ezüst és 159 bronz volt. Már az alapítás évében megkezdődött ezen kitüntetések cseréje a második típusú jelvényekre.

2. típus

A rend jelvénye ezüstből vagy tombakból készült, és egy tízágú sugárzó csillag, amelynek átmérője 45 mm. Középen egy kerek medalion, amelyet zöld zománcozott babérkoszorú keretez. A medálon Kossuth Lajos jobbra néző profilja.

A jelvény hátoldalán az úgynevezett Kossuth címer látható , alatta három sorban a "MAGYAR / SZABADSÁGÉRT / 1946" felirat.

Rendeljen háromszögbe hajtogatott 40 mm széles szalagot. Középen egy 20 mm széles piros csík, az oldalakon 5 mm széles zöld és fehér csíkok találhatók.

3. típus

1957. novembertől 1958. április 4-ig ítélték oda.

A rend jelvénye hasonló a második típus jelvényéhez, a hátlapon található címer kivételével - az 1957-es modell címerét verték .

4. típus

A jelvényt 1980 óta három fokozatban osztják ki: arany, ezüst és bronz.

A rend jelvénye hasonló a harmadik típus jelvényéhez, a hátlap kivételével, amelyen képek nem szerepeltek.

Források

• Békedíjak  (a link nem elérhető)