Nyane, Djibril Tamsir
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. január 27-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Djibril Tamsir Niane ( Nian , Nian , Nayan , Nyan , fr. Djibril Tamsir Niane ; 1932. január 9., Conakry , Guinea – 2021. március 8.) guineai történész, közéleti személyiség, író és drámaíró.
Életrajz
Etnikai hovatartozás szerint toucouleur . Középiskolai tanulmányait Dakarban ( Szenegál ), tudományos fokozatát a Bordeaux-i Egyetemen szerezte . A Conakry-i Polytechnic Institute-ban tanított [9] . A Howard Egyetem (Washington) és a Tokiói Egyetem tiszteletbeli professzora lett . Összeütközésbe került Guinea első elnökével , Ahmed Sekou Touréval , ami miatt 1970-ben száműzetésbe vonult Szenegálba.
Nyane tudományos munkássága Nyugat-Afrika gyarmatosítás előtti történetére összpontosít, főként középkori birodalmaira. A Mali Birodalomról szóló disszertációjához a griotok szájhagyományából gyűjtött anyagot , különösen Mamadou Kouyate történeteiből. Ezek alapján mutatta be 1960-ban a nyugati világnak a Sundiata című eposzát - "Sundyata, avagy a Mandingo Epic" - Sundiata Keitáról (kb. 1217-1255), amely a leghíresebb teljesítménye lett.
1965 óta részt vett a Mali Birodalom fővárosának, Nianinak a lengyel-guineai régészeti expedíció ásatásaiban. Az UNESCO „Afrika általános története” című nemzetközi bizottságának tagjaként 4. kötetének (a XII-XVI. századtól) szerkesztőjeként tevékenykedett, és Joseph Ki-Zerbóval együtt felügyelte annak kiadását. . Jean Suret-Canal francia marxista kutatóval közösen állított össze egy tankönyvet a nyugat-afrikai népek történetéről.
Olyan drámák szerzője is, mint a "Sikasso, avagy az utolsó fellegvár", a "Chaka" és a "Tragikus eljegyzés". A néhai modell Katushi Nian (1960-2008) apja.
Bibliográfia
- Recherches sur l'Empire du Mali au Moyen Age (DES), suivi de Mise en place des populations de la Haute-Guinée Archivált 2010. szeptember 4-én a Wayback Machine -nél . Recherches Africaines, Conakry, 1959, 1960, 1961; Editions Presence Africaine, Párizs, 1975.
- Koli Tenguella javaslata. Recherches africaines (Etudes guineennes), új. ser., sz. 1 és 4 (okt.-dec.), 1959, 1960, pp. 35-46; 32-36.
- Djibril Tamsir Niane, Koly Tenguella és le Tekrour. Recherches africaines (Etudes guineennes), új. szer., sz. 1 (janv.-mars), 1969, pp. 58-68.
- Koly Tenghella et le Tekrour: Congrès des Africanistes, Présence Africaine, Párizs, 1967
- Niani, l'ancienne capitale du Mali. Recherches Africaines, Conakry, 1968.
- Le cinéaste africain et l'histoire. Revue Presence Africaine, Párizs 1974.
- Histoire et tradition historique du Manding. Revue Présence Africaine, Párizs, 1974, 1. sz. 89. évf. egy
- Les Traditions Orales Mandingues. Revue Presence Africaine, Párizs 1975
- Le Soudan occidental au temps des Grands Empires. Presence Africaine, Párizs 1975
- Amadou Hampaté Bâ de la série des colloques de la Fondation SCOA társelnöke
- Colloque sur les Traditions Orales du Manding, 1975, Bamako I
- Colloque sur les Traditions Orales du Manding, 1976, Bamako II
- Colloque sur les Traditions Orales du Ghana, 1977, Niamey
- Les Traditions orales du Gabu. Revue Ethiopiques, Dakar 1980.
- L'Histoire generale de l'Afrique. Directeur de Publication du volume IV : *L'Afrique du XIIème au XVIème siècles. Kiadások Jeune Africa. UNESCO, Párizs 1985
- Realization d'un Coffret Radiophonique "L'Epopée du Gabu"
A Kába története
- Les Griots et la Musique historique, avec le concours de Radio France Internationale (Archives sonores de l'oralité, Párizs 1987)
- Diverses communications scientifiques aux colloques et conférences sur l'histoire africaine, la Traite Négrière stb.
- Histoire des Mandingues de l'Ouest. Párizs. Karthala & Association Arsan. 1989.
- Organisateur, sous l'égide de l'UNESCO, d'un Colloque sur les Traditions Orales et la Traite Négrière (Programme Route de l'Esclave)
- La Traite Negrière au Rio Pongo, 1999
- Resistance à la penetration coloniale, 1972
Irodalom és dramaturgia
- Soundjata ou l'Epopée du Manding. Présence africaine, Paris, 1960. Ouvrage traduit en anglais, allemand, portugais, japonais stb.
- Les Fiançailles tragiques ou légende du Wagadou Bida, interprété à Conakry en 1961, à Dakar au Théâtre national Daniel Sorano, 1967
- L'Avare de Molière, traduction en langue malinké, inteprété par les élèves du Lycée de Donka, à Conakry et à Kankan
- Sikasso ou la Dernière Citadelle, suivi de Chaka Oswald, Honfleur (Franciaország), 1971, 1965-ben az IPC kutatói, Daniel Sorano nemzeti színházi társulata, Dakar, 1976.
- Livret de Ballet "La Gazelle Noire", a Troupe du Théâtre national Daniel Sorano előadásában
- Mária (nouvelles). NEA Dakar 1975
- Contes d'hier et d'aujourd'hui. Párizs, Presence Africaine, 1985
- Contes de Guinee. SAEC, Conakry 1993
- Histoire de la République de Guinee, SAEC, Conakry 1998
- Etat et société civile en Afrique noire, SAEC, Conakry 2000
Oktatóanyagok
- Histoire de l'Afrique Occidentale és együttműködés Jean Suret-Canale. Conakry 1960
- Histoire de l'Afrique (classe de 5è) és együttműködés: Amadou Mahtar M'Bow, Jean Devisse és Joseph Ki Zerbo, Hatier, Párizs, 1971
- Histoire de la Guinée (3è and 4è années), NEA, Dakar 1987
- Geographie de la Guinee. (3è et 4è années), Nathan, Paris 1987
- Földrajz. (5è et 6è années), Nathan, Paris 1987
- Histoire de l'Afrique. (5è et 6è années), Nathan, Paris 1987
- oktatás polgári. SAEC, Conakry 1994
- Mon beau pays la Guinee. SAEC, Conakry 1994
Orosz fordítás
- Nian J.T. Sundyata: Manding eposz / ford. fr. V. Kapralova és A. Olderogge. M.; L., 1963.
Jegyzetek
- ↑ Djibril Tamsir Niane // Encyclopædia Britannica
- ↑ Djibril Tamsir Niane // Internet Speculative Fiction Database (angol) - 1995.
- ↑ Djibril Tamsir Niane // Babelio (fr.) - 2007.
- ↑ http://generations224.com/?p=19340
- ↑ https://www.omegamedias.info/blog/2021/03/08/litterature-lecrivain-djibril-tamsir-niane-a-range-sa-plume-a-jamais/
- ↑ 1 2 http://www.presenceafricaine.com/146_tamsir-niane-djibril
- ↑ 1 2 Encyclopædia Universalis (francia) - Encyclopædia Britannica .
- ↑ https://www.oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803100233185
- ↑ Djibril Tamsir Niane archiválva 2021. január 21-én a Wayback Machine -nél ( Britannica cikk )
Linkek