Novovyatsky kerületben

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. február 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 11 szerkesztést igényelnek .
Novovyatsky kerületben
Kirov
Az alapítás dátuma 1989
korábbi nevek Novovyatsk
Első említés 1955
korábbi állapota város
Négyzet 36,48 km²
Népesség ( 2021 ) 48 665 [1] ember
Nép sűrűség 1334,02 fő/km²
Telefonkódok +7 8332

A Novovyatsky kerület  egyike a négy városi közigazgatási körzetnek Kirov városában , Oroszország Kirov régiójában .

1989-ig - Novovyatsk városa a Kirov régió Kirovo-Chepetsky kerületében .

Földrajz

A terület a város déli részén, a Vjatka folyó bal partján található . A terület teljes területe 3648 hektár.

Történelem

A Khlynov és Kazan közötti régi autópálya volt a Vjatka régió fő szárazföldi autópályája, amelynek mindkét oldalán gazdaságok, javítások és falvak voltak. A történelmi trendet követve a kialakult Novovjatszkij negyed alapjául szolgáló Novovyatsk városa több kilométer hosszan húzódott a Vjatka partja mentén, és a városon belül Szovetskaya utcának nevezett ősi kazanyi traktus két oldalán terítette el lakónegyedeit. .

A forradalom előtti időkben Gruhi, Konovalovskaya, Tatarka, Krutikha, Mareevskaya falvak a modern Novovyatsk területén helyezkedtek el. A hely kedvező közlekedési helyzetét kihasználva Pasztuhov, az északi gyárak részvénytársaságának vezetője itt fűrésztelepet épített. Az üzemet 1913 -ban kezdték építeni . Ez volt az első fűrésztelep Vjatka tartományban . A fűrészárut a folyó mentén száraz teherhajókon, az autópályán - lóháton és vasúton is szállították. A Szentpétervárral való közvetlen vasúti kapcsolat megléte a késztermékek kibocsátását a Balti-tengerbe , azon belül pedig a nyugat-európai országokba juttatta. A szovjet ötéves tervek éveiben az üzem gyorsan fejlődött. Egy működő település nőtt körülötte, amelyet Lesozavodszkijnak hívtak.

1932- ben vil. A Grukha megalapították a második fafeldolgozó üzemet. Egy második működő település, Vjatszkij, a gyártóműhelyek körül nőtt fel. A háború kezdetével a petrozsényi sígyár berendezéseinek egy része ezen az üzemen helyezkedett el.

Egyes helyeken, mint például a Krutikha régióban, az épületeket véletlenszerűen, véletlenszerűen emelték. Ezért a város nem egyetlen egész lakóövezet, hanem különböző építészeti és fejlesztésű, egymástól eltérő részekből áll.

Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1955. március 28-i rendeletével Vjatszkij és Leszozavodszkij munkástelepüléseit egyetlen munkástelepüléssé egyesítették, amelyet regionális alárendeltségű várossá - Novovyatsk -ként alakítottak át .

1958-1960-ban a város a Kirov régió Novovyatsky kerületének központja volt, majd a regionális központot áthelyezték Kirovo-Csepetskbe , a teljes terület átnevezésével Kirovo-Chepetsky kerületre .

1989. november 1-jén Novovyatsk városa Kirov város részévé vált , és összetételében megalakult a Novovyatsky kerület .

Népesség

Népesség
19591970197919892002 [2]20062009 [3]2010 [4]2012 [5]
19 511 26 408 31 866 37 880 36 108 46 156 45 055 46 871 47 014
2013 [6]2014 [7]2015 [8]2016 [9]2017 [10]2018 [11]2019 [12]2020 [13]2021 [1]
47 732 47 993 48 896 49 053 49 475 49 591 49 653 50 000 48 665

Neighborhoods

A körzet mikrokörzeteket foglal magában, köztük a volt városi jellegű Raduzsnij települést és 22 települést:

Közgazdaságtan

A Novovyatsky kerület legnagyobb vállalkozása a Novovyatsky Mechanical Plant, amely az Orosz Föderáció védelmének érdekében működik, és fogyasztási cikkeket, főként konyhai berendezéseket gyárt. Vannak famegmunkálással foglalkozó nagyvállalkozások is, mint például: Novovyatsky fafeldolgozó üzem, Vyatka rétegelt lemezgyár. Ezen kívül vannak könnyű- és élelmiszeripari (a pék- és cukrászüzem ága) ipari vállalkozások. Vannak bútorgyártó cégek is.

Vlagyimir Putyin 2012 januárjában bírálta a novovyatszki lakhatási és kommunális szolgáltatások díjának emelését, amely, mint mondta, "azonnal elvette a 40%-ot és robbant" [14] .

Közlekedés

A Novovyatsky kerület a Kazanszkij traktus mentén helyezkedik el, rendszeres közúti összeköttetéssel rendelkezik Kirovo- Csepetsk városával és a Szovetszkij körzettel Kirov város déli elkerülőjén keresztül. A tömegközlekedést városi és elővárosi útvonalakon közlekedő autóbuszok képviselik. A jövőben lehetőség nyílik a területet Kirov város központi részével összekötő trolibuszvonal kiépítésére. A Vjatka folyón egy folyami kikötő is található (a múltban már nem releváns), valamint egy vasútállomás a Pozdino Gorky Railway .

Linkek

Jegyzetek

  1. 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  3. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  4. Népszámlálás 2010. Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések . Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat. Letöltve: 2013. november 1. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  5. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  6. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  7. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  8. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  9. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  10. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  14. Hogyan szenvedett Nyikita Belykh attól, hogy nem találkozott Vlagyimir Putyinnal . Hozzáférés dátuma: 2012. január 19. Az eredetiből archiválva : 2012. január 19.