A kolhozok oszthatatlan alapjai – a Szovjetunióban használt kifejezés a kolhozok tulajdonának azon részére utal, amelyet nem lehetett felosztani a kollektív gazdálkodók között . Az oszthatatlan pénzeszközöket mezőgazdasági termékek előállítására és a kolhozok életének javítására szánták. A Szovjetunióban a kolhozrendszer alapja a föld (amely állami tulajdonban volt, és a kolhozok számára feldolgozásra került) és az oszthatatlan alapok. A kolhoz vagyon egy része nem az oszthatatlan alapok közé, hanem a kollektív gazdaságok befektetési alapjaiba került . A kolhozból kilépő személy visszaveheti ezt az ingatlant. Kezdetben a kolhozok megalakulásakor a befektetési alapok képezték a kollektív gazdaság alapját, de idővel az oszthatatlan alapok állami finanszírozása kapcsán az oszthatatlan alapok meghatározó szerepet nyertek a kollektív gazdaságban.
Az oszthatatlan alapokat a kolhozok nyereségéből, valamint állami finanszírozásból pótolják. A könyvelés során általában feltüntetik az objektumok listáját, az alapban lévő egyes tárgyak költségét és az oszthatatlan alap teljes méretét.