| Vadim Amiadovich Young | |
|---|---|
| Születési dátum | 1947. június 4. (75 évesen) |
| Születési hely | Moszkva |
| Polgárság | Szovjetunió, USA, Oroszország |
| Foglalkozása | költő, esszéíró, kiadó |
| Több éves kreativitás | 1970-es évek – jelen |
| A művek nyelve | orosz |
Ahogy egy köpeny fut végig a tenyérágak mentén,
elbújva a lélektelen látvány elől,
ahogy a sztyeppéken átrohanó kán harcosa
érintetlen testet vár jutalmul,
ahogy Jaroszlavna sír a folyón,
ahogy Igor herceg nyalja sebeit,
úgy szürke farkas Országot váltok
, a hiábavaló béke reményében…
Vadim Molody
Vadim Amiadovics Molody ( Moszkva , 1947. június 4. ) szovjet, orosz költő, esszéista, kiadó.
A második moszkvai orvosi intézetben végzett . N.I. Pirogov . Pszichiáter , jungi elemző , tudományos érdeklődési terület - a kreativitás pszichopatológiája.
Alkalmazottja és szerzője volt a Sovershenno Sekretno című havi újságnak , a "Művész műhelyéből" című műsort vezette a moszkvai televízióban.
T. K. Molodoy unokája , K. T. Molodoy unokaöccse .
1990 - ben V. Molody az USA -ba távozott, és Chicagóban , Illinois államban telepedett le , ahonnan 27 évvel később ( 2017 -ben) tért vissza hazájába .
Ő volt a "Szavak, szavak, szavak" almanach főszerkesztője és szerzője. (Az almanach két száma jelent meg: Szavak, szavak, szavak: almanach. - M . : Aquarius , 2014. - 1. sz. - 504 p. - ISBN 978-5-91763-224-7 . ; Szavak, szavak , szavak: almanach . - M .: Aquarius , 2014. - No. 2. - 504 pp. - ISBN 978-5-91763-279-7. )
Szerkesztője és szerzője volt a "The Floating Bridge" almanachnak ( Waldemar Weber Verlag, Augsburg ) és a "Foreign Backyards" almanachnak, amelyet 2013 óta adnak ki Düsseldorfban ( Németország ). Nyomtatott az USA-ban, több európai országban és Oroszországban.
Létrehozta és hosszú ideig vezette a Reklama chicagói hetilap Költészettan rovatát .
Az AGRUS kiadó által kiadott „45: orosz rím győztes kaliber” antológia tagja.
Vadim Molodoy verseit angolra és izlandira fordították.
Vadim Molodoj szerint a legnagyobb hatást Felix Trofimovich Mihailov , Anatolij Kuzmics Anufriev pszichiáter professzor, Mihail Leonovics Gasparov , Fr. Alexander Men és I. Grekova író .
Molodoj irodalmi munkásságát nagyon dicsérte Szergej Alekszandrovszkij , Jevgenyij Vitkovszkij , Ksenia Dragunskaya , Olga Kolcova , Alekszandr Kuzmenkov és sokan mások.
V. Molody független szerzőnek tartja magát: „Nem vagyok tagja semmilyen szakszervezetnek, egyesületnek, stúdiónak, klubnak, stb., nem vagyok kötve semmilyen mozgalomhoz, nem veszek részt versenyeken, bajnokságokon, versenyeken és költői csatákban. ”
Ez a költő egy kifinomult olvasó számára – nem a versekkel, szóalkotással vagy bonyolult trópusokkal kapcsolatos formai kísérletezések miatt . V. M.-nek gyakorlatilag nincs sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik... De Youngot egy tapasztalt szürrealista víziójával ruházták fel . Módszerét legjobb Lorca kifejezésével jellemezni : "a valóságban tárgyakhoz vagy eszmékhez rendelt formák, jelentések és szerepek összekeverésének eredménye" ...
A fiatalok átgondolt, az exegézis küszöbén álló olvasást követelik, de ki ígérte, hogy könnyű lesz?
- Alekszandr Kuzmenkov . V. Molodoy "Dedikációk" című könyvének előszavából
Vadim Molody költőként nőtt fel a költészet klasszikus felfogásával összhangban. Verseiben a mindenről egyszerre beszélő, mélyen orosz hagyomány hordozójaként jelenik meg - minden vers nemcsak „kép egy kiállításról”, vázlat, érzelmi kitörés, hanem asszociációk, parafrázisok, rejtett láncok is. idézetek, amelyek visszavezetnek bennünket elődeinkhez, a világköltészethez és a prózához. Beszélgetés a nyelvről, a Hellász mítoszaira való hivatkozásokról és a középkor visszaemlékezéséről - szintézisről, szimbiózisról, olyan ember szerves beszédéről, akinek az egész európai (és nem csak az európai) kultúra természetes élőhelye, otthona, hely, ahol a szerző eljut a modern élet megértéséhez. < . . .> Vadim Molodoy munkája elitista és mélyen ezoterikus ; nem a külvilág eseményeiről ír, hanem arról a valóságról, amely túlmutat a fizikai lét határain, amit kevesen tudnak megérinteni. Ezért csak az igazán művelt és kulturált olvasó értheti meg és értékelheti verseit, aki átérzi annak illuzórikusságát és hamisságát, ami „szenzációban adatott nekünk”. De ugyanakkor ezek „könnyű beszélgetések”, amelyekben a „kicsitől a nagyig” és az alacsonytól a magasig nem is egy lépés, hanem egy szótag, egy kötőjel, egy sortörés ...
— Ilja Budnyickij. V. Molodoy "Viták Mnemosynéval" című könyvének előszavából
Úgy tűnik, az olvasó felfigyel arra, hogy Vadim Molody gyakran nem az elhunyt költők emlékének, hanem önmaguknak szenteli verseit - mintha még mindig az élők között lennének: „ Georgy Ivanov . Borisz Poplavszkij stb. A bölcs hírnök, Vlagyimir Szolovjov pontosan ugyanígy adott beavatásokat – feltűnés nélkül hangsúlyozva a lélek halhatatlanságába vetett rendíthetetlen hitét. Molodoy számára ez nem egy mechanikusan kölcsönzött művészi lépés, hanem egy ugyanolyan finom költői eszköz, amely megerősíti a földi lét egységét a többi létezéssel: felbonthatatlan, bár nem mindig kézzelfogható kapcsolatot a világegyetemet alkotó különböző rétegek között... Molodoy munkásságának egyik jellemzője a virtuóz készség az irodalmi szennyezettség alkalmazásában, a klasszikus művek egyes sorait, töredékeit beleszúrják és „beültetik” szövegeikbe, új, váratlan hangzást adva a jól ismert gondolatoknak, képeknek.
- Szergej Alekszandrovszkij . "A titkos dimenziók sötét ösvényein"