Melikov

Melikov ( azerbajdzsáni Məlikov , örményül  Մելիքով ) örmény [1] vagy török ​​[2] vezetéknév. eredetű, a Kaukázusban elterjedt , és Északkelet-Oroszországban a XV-XVII. századtól terjedt el [3] .

Az ilyen szárú vezetéknevek az örmények ( Melikyan , Melikyants, Armenian  Մելիքյան , Մելիքյանց, néha eloroszosított Melikov, Melikzadaev [4] ), oszétok ( Melikiya , osset , Melikkati-likjabei ) , melikjanisz . Melikishvili ), oroszok és dagesztáni népek (Melikov, Miljukov ) stb.

A Melikovok és Miljukovok néhány orosz családjának vezetéknevét Szemjon Melikre vezetik vissza, aki 1380-ban halt meg a Kulikovo mezőn [3] . Talán a becenév arra utal, hogy a török ​​nyelvű kaukázusi környezet őslakosáról van szó, mivel az arab "malik" (király) szóból származó melik cím a XIII-XIV. században a türk nyelvű nemességre volt jellemző [2] . Ilyen címből örmény eredetű "melik" tövű vezetéknevek is képezhetők; különösen az ezzel a szóval kezdődő összetett vezetékneveket Nahicseván tartomány örökös fejeinek leszármazottai viselik ; ugyanakkor a Lorisz-Melikov összetett vezetéknév Lori város Melik nevű uralkodójára nyúlik vissza [1] .

A női alak Melikova .

Nevezetes előadók

Összetett vezetéknevek

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 B. Ungebaun . Ch. 14 Nem európai eredetű vezetéknevek // Russian vezetéknevek = Russian Surnames / szerk. B.A. Uszpenszkij. - M . : "Haladás", 1989. - S.  288 .
  2. 1 2 Khalikov A. Kh. 500 bolgár-tatár eredetű orosz vezetéknév . — Kaz. , 1992.
  3. 1 2 S. B. Veselovsky . Melik, Melikovs // Onomasticon. Régi orosz nevek, becenevek és vezetéknevek. - M . : Nauka, 1974. - S. 196.
  4. D. Dmitrijev. Iratok Ali-Jurt község alapításáról // Levéltári Értesítő. - 2017. - No. 6. - P. 205. - ISSN 978-5-6040381-2-3 .