| Falu | |
| Mamontovo | |
|---|---|
| 52°42′27″ s. SH. 81°37′37″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| A szövetség tárgya | Altáj régió |
| Önkormányzati terület | Mamontovszkij |
| Vidéki település | "Mamontovszkij falutanács" |
| Történelem és földrajz | |
| Alapított | 1780 |
| Korábbi nevek | Nagy Butyrki |
| Időzóna | UTC+7:00 |
| Népesség | |
| Népesség | ↘ 8652 [1] ember ( 2013 ) |
| Digitális azonosítók | |
| Irányítószám | 658560 |
| OKATO kód | 01226849001 |
| OKTMO kód | 01626449101 |
| Szám SCGN-ben | 0012200 |
Mamontovo egy falu az Altaj területén , a Mamontovszkij körzet közigazgatási központja .
Barnaultól 175 kilométerre délnyugatra található, két tó, a Gorkij és a Bolsoj Ostrovnoj között .
A közelben található a Kasmalinsky szalagerdő a Kasmala folyón .
Mamontovo falu éghajlata hideg és mérsékelt . Jelentős mennyiségű csapadék, a száraz hónapokban is gyakran esik. Köppen besorolása szerint nedves kontinentális éghajlatú (Dfb index), egyenletes nedvességgel egész évben, meleg nyarakkal. Az éghajlati nyár június elejétől augusztus végéig tart.
Mamontovo falut 1780-ban alapították, és 1922-ig Butyrskoe ( Nagy Butyrki ) néven szerepelt. Közigazgatásilag Barnaul Uyezd része volt . Modern nevét a szovjet időkben kapta - Mamontov Efim Methodievich (1889-1922) alatt az altaji partizánmozgalom vezetőjének tiszteletére nevezték át a polgárháború idején . A Művelődési Házban emlékművet állítottak neki.
A falu alapítója Sztyepan Shalygin paraszt volt, aki Morozovo chumish faluból származott, családjával (felesége és tíz fia) itt telepedett le. Két testvér, Ljutajev, Novgorod tartomány szülötte telepedett le melléjük . Maga a falu kereskedelmi központtá vált, mivel a Kasmalinsky traktuson helyezkedett el, majd a Kasmalinsky volost központjává vált. [2]
A híres utazó, Pjotr Szemjonov-Tjan-Sanszkij Mamontovóban (Butyrsky) szállt meg 1906-ban. A század elején számos gőzmalom és fűrészmalom, vaj- és bőripar működött.
A polgárháború idején a falu közelében zajlott a Malo-Butyrsky csata, amelyben körülbelül 200 ember halt meg, ez Mamontovótól 3 km-re északkeletre található.
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1926 [3] | 1939 [4] | 1959 [5] | 1970 [6] | 1979 [7] | 1989 [8] | 1997 [9] |
| 3140 | ↗ 3945 | ↗ 5561 | ↗ 5989 | ↗ 8075 | ↗ 8980 | ↗ 9758 |
| 1998 [9] | 1999 [9] | 2000 [9] | 2001 [9] | 2002 [9] | 2003 [9] | 2004 [9] |
| ↘ 9608 | ↘ 9573 | ↘ 9448 | ↗ 9786 | ↘ 9363 | ↗ 9401 | ↗ 9418 |
| 2005 [9] | 2006 [9] | 2007 [9] | 2008 [9] | 2009 [9] | 2010 [10] | 2011 [1] |
| ↘ 9297 | ↘ 9209 | ↘ 9130 | ↘ 9029 | ↘ 8910 | ↘ 8784 | ↗ 8786 |
| 2012 [1] | 2013 [1] | |||||
| ↘ 8717 | ↘ 8652 | |||||
A faluban van egy "Tejipari üzlet" magánvállalkozás, egy aszfaltgyár, a "Novichikhales" erdészet egy ága, egy új üzem fogpiszkálók, grillsütők és nyársak gyártására, oktatási és zeneiskolák, egészségügyi intézmények, sport létesítmények, könyvtárak, múzeum nyíltak. Van egy kulturális és szabadidős park is, látnivalókkal. A legközelebbi Korchino vasútállomás 41 km-re található, ahová már nem közlekedik busz. A Mamontovsky buszpályaudvar működik, amely tranzit- és közvetlen utakat biztosít Barnaul városába és az Altáj terület más településeire.
1995-ben a hívek közössége a. Mamontovot áthelyezték a templom helyiségébe, amely korábban a XXIV. Pártkongresszus állami gazdaságának kultúrházának épülete volt.
Templomvezetők: