Malatya tartomány

Malatya [1]  ( tur . Malatya , kar.  Մալաթիա ) iszap Törökország keleti részén .

Földrajz

Il Malatya határos keleten Elazig és Diyarbakir , délen Adiyaman , nyugaton Kahramanmaras , északon Sivas és Erzincan .

Malatya a délkeleti Taurus hegyei között fekszik. A legmagasabb csúcsok: Korudag (2100 m), Karakaya-Tepe (2424 m), Bekbel-Tepe (2006 m), Beydagi (2544 m). A Nurgak a Bika folytatása. Csúcsai a Derbent (2428 m), a Kepez (2140 m).

A tartomány központja, amelyen sok kisebb és nagy folyó folyik át (Kylychozu, Kizyl-Irmak és mások), a termékeny síkság középső részén található, ahol különféle gyümölcsöket termesztenek, köztük a világhírű Malatya kajszit. .

A Malatya északi részén található Battalgazi fontos történelmi központ.

Történelem

Malatya és környéke ősidők óta számos civilizáció szülőhelye. Neve a méz hettita szóból származik . Fennállása során Malatya kétszer változtatta helyét. Kr.e. 1750 -ben e. Anitta Kussar király meghódította Malatyát és a hettita királyság részévé tette . Majd ie 705-681- ben . e. Ezt a területet meghódították az asszírok. Utánuk a médek és a perzsák uralkodtak itt. Malatya Nagy Sándor általi meghódítása után a hellenisztikus állam része lett. Aztán Malatya Kappadókia állam tíz tartományának egyike, amely i . e. 2880 és 212 között létezett. e. . A Kr.e. VI. századtól. i.sz. 1071-ig Örményország része volt . Malatya uralkodói a rómaiak és a bizánciak, az arabok és a szeldzsukok, 1515 -től pedig az oszmánok voltak. A törökországi örmény népirtást megelőzően (1915-1922) a régió lakosságának nagy része örmény volt. 1924- ben Malatya Törökország tartománya lett.

Népesség

Népesség - 853 658 lakos (2009). A fő lakosság törökök, kurdok, iszlamizált örmények .

Közigazgatási felosztások

Az Il Malatya 14 körzetre oszlik:

1. Akçadag_ _
2. Arapgir (Arapgir)
3. Arguvan_ _
4. Battalgazi _
5. Darende_ _
6. Doğanşehir _
7. Doganyol (Doğanyol)
8. Hekimhan_ _
9. kelkáposzta _
10. Kulundzhak (Kuluncak)
11. Malatya_ _
12. Püturge _
13. Yazykhan (YazIhan)
14. Yeshilyurt (Yesilyurt)

Látnivalók

• erőd - ősi Malatya (Battalgazi); Az 1. században építtette Titus római császár , majd a szeldzsukok teljesen újjáépítették a 12. században .
• Aslantepe régészeti lelőhelye.
• mecsetek Malatya, Arapgir és Darenda;
• madrasah Shahabiye és Kubra, madrasah Sadrazam;
• mecsetek: Melik Sunullah, Akminare, Abdulselam, Karahan, Jafer Pasha, Mirliva Ahmed Pasha, Gyumryukchyu Osman Pasha, Chobanly és Koprulu Mehmed Pasha;
• könyvtár nekik. Hispanakchi Mustafa Pasha (Mulla Eyubról elnevezett mecset);
• Kanla lakhelye;
• Ikiz sírja;
• Sejk Hamidi Veli (Somunju Baba) sejtje;
• Musztafa pasa és Taskhan birtokos fogadója;
• híd Kyrkgoz;
• nagy fedett piac - Khach Hussein pasa vására;
• Hassan pasa és Köprülü Mehmed pasa fürdői.
• Ulu mecset iwannal Bapalgaziban.
• pihenőhelyek a Pinarbashi erdőben;
• vízforrás Takaz;

Jeles emberek

• Abu-l-Faraj bin Harun (1226-1286) - szír egyházi vezető, író és tudós
• Agca, Mehmet Ali (1958) – török ​​terrorista, aki megkísérelte meggyilkolni II. János Pál pápát
• İnönü, Ismet (1884-1973), Törökország második elnöke
• Kaya, Ahmet (1956-2000) - török ​​költő és énekes
• Korkmaz, Bulent (1968) török ​​labdarúgó
• Ozal, Turgut (1927-1993) - török ​​aktivista
• Sunal, Kemal (1944-2000) török ​​komikus
• Ezdamar, Emine Zevgi (1946) - német színésznő, színházi rendező, író

Jegyzetek

1. ↑ Malatya  // Külföldi országok földrajzi neveinek szótára / Szerk. szerk. A. M. Komkov . - 3. kiadás, átdolgozva. és további - M  .: Nedra , 1986. - S. 213.