| Alsó Kihansi | |
|---|---|
| Ország | Tanzánia |
| Elhelyezkedés | Mufindi [d] |
| Folyó | Kihansi |
| Tulajdonos | TANESCO |
| Állapot | jelenlegi |
| Építés kezdési éve | 1995 |
| Az egységek üzembe helyezésének évei | 1999 |
| Üzembe helyezés _ | 1999 |
| Főbb jellemzők | |
| Villamos teljesítmény, MW | 180 MW |
| A berendezés jellemzői | |
| Turbinák száma és márkája | 3 x 60 MW |
| Generátorok száma és márkája | 3 x 71,5 MVA |
| A térképen | |
Alsó-Kihansi egy működő vízerőmű Tanzániában az Udzungwa - hegységből kifolyó Kihansi folyón [1] . Az állomás Dar es Salaamtól 450 km-re délnyugatra, a Kidatu-i erőműtől 200 km-re közúton, Iringától pedig 80 km-re délre található [2] .
Az állomás az elterelő vízerőművek típusába tartozik, amelyek a folyó természetes lejtése miatt működnek. Ezzel egy időben a folyón 25 méter magas és 200 méter hosszú gátat építettek. A földalatti erõmûben 180 MW teljesítményû berendezések fogadhatók, további generátorok telepítésével az állomás teljesítménye 300 MW-ra emelkedhet. Emellett több mint 5 km különböző alagutat és 16 km utat építettek [2] .
Az Alsó-Kihansi vízerőmű a folyó erejét 900 méteres esésnél 3 km-en használja. A folyó vize 6 km után tér vissza. A tározó teljes területe 26 hektár, térfogata körülbelül 1 millió km³ [3] .
Több mint 36 millió dollárt költöttek a gát építésére, további 9 milliót pedig útépítésekre. A kivitelező az IMPREGLIO SpA volt, a mérnöki munkákat a Norplan A/S végezte a Norconsult és az IVO International együttműködésével [2] .
A gát és a vízerőmű viszonylag kis mérete ellenére jelentős hatással van a régió biodiverzitására. Az IUCN szerint a Kihansi folyó ökoszisztémája a 25 globális biológiai sokféleséggel rendelkező rendszer egyike . A 800 méteres magasságban található vízesés a növény- és állatvilág számos endemikus élőhelye [4] . Különösen a Kihansi folyó területén találtak egy békafajt, a Kihansi permetező varangyot, amely csak a Kihansi-vízesésben található [5] .
A vízierőmű építése oda vezetett, hogy a vízesés már nem létezik. A víz egy sor erőművi alagútba lép be, és 6 km-rel lefelé lép ki. Így a kihansi permetező varangybékák [4] természetes élőhelyének több mint 90%-a elpusztult . 2007-ben a tanzániai kormány a Világbankkal együtt elindította az Alsó- Kihansi Környezetgazdálkodási Projektet (LKEMP) . A projekt fő célja aktív megoldások keresése a HPP-k környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére [5] .