Jurij Boriszovics Lishmanov | |
---|---|
Születési dátum | 1951. március 6. (71 évesen) |
Születési hely | Sol-Iletsk , Szovjetunió |
Ország | Szovjetunió → Oroszország |
Tudományos szféra | radiológia |
Munkavégzés helye | Tomszki Kardiológiai Kutatóintézet TNRMC RAS |
alma Mater | Mordovia Egyetem |
Akadémiai fokozat | MD (1988) |
Akadémiai cím |
Az Orosz Orvostudományi Akadémia levelező tagja (2007) Az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2014) |
tudományos tanácsadója | V. P. Szkipetrov |
Díjak és díjak |
Jurij Boriszovics Lishmanov ( 1951. március 6., Sol -Iletsk , Orenburg régió , Szovjetunió ) szovjet és orosz radiológus, az Orosz Orvostudományi Akadémia levelező tagja (2007), az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja (2014). .
1951. március 6-án született Sol-Iletsk városában, Orenburg régióban [2] .
1974-ben kitüntetéssel diplomázott a Mordvai Állami Egyetem orvosi karán .
1981-től napjainkig a Tomszki Kardiológiai Kutatóintézetben (TNRMC RAS) dolgozik : a Szélsőséges állapotok Kórélettani Laboratóriumának vezető kutatója, a Radionuklid Kutatási Módszerek Laboratóriumának vezetője (1984), kutatási igazgatóhelyettes (1991). -2015), az Intézet Tudományos Igazgatóságának vezetője (év 2015-től).
1988-ban védte meg doktori disszertációját.
2007 - ben az Orosz Orvostudományi Akadémia levelező tagjává választották .
2014-ben az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja lett (az Orosz Orvostudományi Akadémia és az Orosz Mezőgazdasági Tudományos Akadémia csatlakozásának részeként az Orosz Tudományos Akadémiához ).
Radiológus szakorvos.
A tudományos munka fő irányai: a szív- és érrendszeri radionuklid vizsgálatok módszertanának kidolgozása kísérleti és klinikai körülmények között; új radiofarmakonok létrehozása a nukleáris kardiológia számára.
Több mint 850 nyomtatott tudományos közlemény, 8 monográfia, az orvosi egyetemek „Kórélettan” tankönyvének fejezeteinek, 6 oktatási és módszertani ajánlásnak, „Radionuklid diagnosztika gyakorló orvosoknak” gyakorlati útmutatónak, radionukliddiagnosztika nemzeti irányelveinek, 27 találmány szabadalmának szerzője.
Irányítása alatt 20 doktori és 40 kandidátusi értekezés megvédésére került sor.