Cajander vörösfenyő

Cajander vörösfenyő
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekKincs:magasabb rendű növényekKincs:edényes növényekKincs:vetőmag növényekSzuper osztály:GymnospermsOsztály:TűlevelűekOsztály:TűlevelűekRendelés:FenyőCsalád:FenyőNemzetség:VörösfenyőKilátás:Cajander vörösfenyő
Nemzetközi tudományos név
Larix cajanderi Mayr

A kajánder vörösfenyő (dauriai) ( lat.  Lárix cajánderi ) a Gmelin-féle vörösfenyőhöz közel álló vörösfenyőfajta . Számos szakértő a Cajander vörösfenyőt a gmelini vörösfenyő keleti fajának tartja.

Elterjedés és élőhely

A Léna folyótól keletre, Aldan mellékfolyójának medencéjében, sőt keleten is elterjedt, helyenként a Belicsi -szigeten ( Santar-szigeteken ) megjelölt Okhotszki -tenger partjáig terjed, azonban gyakorlatilag nem fordul elő az Okhotsk-tenger partján, az Uda-öböltől délre. Az Aldan-Zeya vízgyűjtő és a Zeya vízgyűjtő mentén Oroszország államhatáráig oszlik el .

Északkeleten a Yana , Indigirka , Kolima , Anadyr , Penzhina és Kamcsatka medencéiben elterjedt .

A Gmelin vörösfenyőhöz hasonlóan a legészakibb fa a növekedési helyén.

Botanikai leírás

Kedvező körülmények között a Cajander vörösfenyő 20-25 méteres fa, törzsátmérője akár 70 cm, egynyári hajtásai sárgásbarnák, szőrszálak szétszórtak.

A kúpok laza, lekerekített, tompa, 17-25 mm hosszú. Pikkelyeik (összesen 20-30) keskenyek (max. 8 mm szélesek), csonka vagy kissé rovátkolt, csupaszok, fényesek, a magok érésekor 70-90°-kal eltérnek a kúp tengelyétől.

Elterjedési területének északkeleti részén akár 800 évet is megélhet.

Irodalom