Lisszaboni stratégia

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A Lisszaboni Stratégia az Európai Unió stratégiai célja , amelynek célja globális versenyképességének növelése a gazdasági megújulás, valamint a társadalmi és környezeti fejlesztés érdekében.

2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács azt a célt tűzte ki az Európai Unió elé a következő évtizedre, hogy 2010-re megteremtse a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságát, amely képes a tartós növekedésre, és a legtöbb legjobb munkahelyet biztosítja. mint szoros társadalmi kohézió [1] . Az Európa 2020 fejlesztési terv a stratégia folytatása lett .

Háttér és célok

A Lisszaboni Stratégia az EU-ban az alacsony termelékenység és a gazdasági növekedés stagnálása elleni küzdelemre irányult azáltal, hogy különféle szakpolitikai kezdeményezéseket fogalmazott meg, amelyeket minden EU-tagállam megtesz. A lisszaboni stratégiában kitűzött tágabb célokat 2010-re kellett megvalósítani.

2000-ben, Lisszabonban, Portugáliában fogadta el az Európa Tanács tíz évre. Összességében az volt a cél, hogy „2010-re Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegye”.

Stratégia

A fő területek a gazdasági, társadalmi és környezeti megújulás és fenntarthatóság voltak. A lisszaboni stratégia nagyrészt gazdasági koncepciókon alapult:

Az innováció, mint a gazdasági változások motorja (Joseph Schumpeter írásai alapján) "A tanulás gazdaságtana" e-társadalmi és környezeti megújulás A stratégia szerint az erősebb gazdaság munkahelyeket teremt az EU-ban, a befogadó társadalom- és környezetvédelmi politikákkal együtt, amelyek a maguk is hozzájárulnak a még nagyobb gazdasági növekedéshez.

Egy EU-tanulmányozócsoport 2005-ben megállapította, hogy a jelenlegi előrehaladás „nem meggyőző”, ezért olyan reformfolyamatot vezettek be, amelynek során minden célt háromévente felülvizsgálnak, és támogatást nyújtanak a nem kielégítő elemekre.

A lisszaboni stratégia céljainak konkrét cselekvésekké alakítása a hetedik keretprogramban a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok (RP) és a közös technológiai kezdeményezések (JTI) kiterjesztéséhez vezetett.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Az EU lisszaboni stratégiája: csalódások és remények (elérhetetlen link) . Letöltve: 2009. december 4. Az eredetiből archiválva : 2014. április 15..