Lisovsky, Nikolai Kuzmich
A stabil verziót 2022. július 10-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .| Nikolai Kuzmich Lisovsky | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Születési dátum | 1914. november 20. ( december 3. ) . | ||||
| Születési hely | |||||
| Halál dátuma | 1987. május 25. (72 évesen) | ||||
| A halál helye | |||||
| Ország | |||||
| Munkavégzés helye | |||||
| alma Mater | |||||
| Akadémiai fokozat | dr ist. Tudományok | ||||
| Akadémiai cím | Egyetemi tanár | ||||
| Díjak és díjak |
|
||||
Nyikolaj Kuzmics Liszovszkij ( 1914. november 20. [ december 3. ] Verhne - Avziano-Petrovsky üzem , Orenburg tartomány - 1987. május 25. Cseljabinszk ) - szovjet történész , a történettudományok doktora (1966), professzor (1967); Az RSFSR tiszteletbeli tudósa (1974).
Több mint 70 tudományos közlemény szerzője ezekről a témákról, valamint 10 monográfia az oroszországi munkás- és forradalmi mozgalom történetéről.
Életrajz
1914. november 20-án ( december 3-án ) született Verhniy Avzyan faluban, Verkhneuralsk kerületben, Orenburg tartományban [1] .
A Verkhneuralsk Mezőgazdasági Főiskolán végzett, majd körzeti agronómusként dolgozott az uráli régió Tyumen kerületének Chervishevskaya MTS-jében. 1937 szeptemberétől történelemtanár, majd a Nyizsnye-Uvelszkaja középiskola és a Szentháromság Pedagógiai Iskola igazgatója. 1941-ben Lisovsky a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Intézet (ChSPI, ma Dél-Urali Állami Humanitárius és Pedagógiai Egyetem ) történelem tanszékének levelező tagozatán végzett . [egy]
1941 óta az SZKP(b) / SZKP tagja. 1943-1949-ben Nikolai Kuzmich a Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártja regionális bizottságának apparátusában dolgozott. 1949-1953-ban a tanári intézet igazgatóhelyettese, 1953-1954-ben oktatási és tudományos munkáért felelős rektorhelyettes; 1954-től - az SZKP Történeti Tanszékének docense, 1964 áprilisától - a ChSPI tanszékvezetője. Az egyetemen saját tudományos iskolát hozott létre, s az 1960-as években posztgraduális képzést szervezett benne. Ő vezette a cseljabinszki egyetemek rektori tanácsa alá tartozó tudományos és módszertani bizottságot, a Szovjetunió Történeti Intézetének uráli szekcióját vezette az októberi forradalom és polgárháború problémájával. Megvédte Ph.D. értekezését „A dél-uráli bolsevikok harca a szovjet hatalom megszilárdításáért” (1953) és „Az uráli bolsevikok harcában az októberi szocialista forradalom győzelméért” című doktori értekezését. (1966). [2]
1987. május 25-én halt meg Cseljabinszkban.
Érdemei
- Megkapta a Becsületrendet, a Munka Vörös Zászlóját és az Októberi Forradalom kitüntetését, valamint kitüntetést és az RSFSR Felső- és Középfokú Szakoktatási Minisztériumának „Kiváló munkasikerért” jelét (1973).
- Lisovsky neve be van írva a város Munkavitézségének könyvébe (1970).
- A ChSPI Történettudományi Karán a róla elnevezett ösztöndíjat alapítottak. [2]
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Lisovsky Nikolai Kuzmich . Letöltve: 2017. június 10. Az eredetiből archiválva : 2016. március 31.
- ↑ 1 2 [chel-portal.ru/?site=encyclopedia&t=Lisovskiy&id=7500 Lisovsky Nikolai Kuzmich]