Cygnus X

Cygnus X
óriási molekuláris felhő
Kutatástörténet
Megfigyelési adatok
( Epoch J2000.0 )
jobb felemelkedés 20 óra  20  óra 00,0 s
deklináció +40° 00′ 00″
Távolság körülbelül 5000  St. év (1500  db )
csillagkép Hattyú
fizikai jellemzők
Sugár 700  St. év (215  db )
Egyéb megnevezések
3FHL J2028.6+4110e , 3FGL J2028.6+4110e és 2FHL J2028.6+4110e
Információ a Wikidatában  ?
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Cygnus X ( eng.  Cygnus X ) - egy óriási molekulafelhő , a csillagkeletkezés hatalmas területe , amely a Cygnus csillagképben található, körülbelül 5000  fényévre. évekre a Naptól . A Cygnus Molecular Cloud Complex része . A Cygnus X név először J. H. Piddington és H. C. Minnette munkájában jelent meg 1952-ben, és egy "rádióködre" utalt, amely jellemzőiben különbözött az ismert rádióforrásoktól .

A régióban számos hatalmas, fiatal csillag található, valamint összetett filamentumok és gömbök alkotják, amelyek H II régiók , amelyekben a csillagok következő generációinak születési folyamata zajlik. Ezt a kaotikus szerkezetet a csillagszél és a legerősebb csillagok által kibocsátott sugárzás áramlása alkotja. A felhőhöz kapcsolódó Cygnus OB2 társulás csillagok ezreiből áll, amelyek a környezeti hatások révén mutatkoznak meg . Ennek a kölcsönhatásnak az eredménye egy "izzás" a felhő közepén, amely a por és a gáz felmelegedése miatt látható.

A fonalas képződmények és filamentumok hálózata intenzív csillagkeletkezési terület. Az egyik érdekesebb köd a DR 21 , amelynek rendkívül sűrű filamentumai vannak, amelyek részben szétszakadtak az új csillagok keletkezésekor. A régióban számos gömböcske is található, például DR 20 , DR 22 , DR 17 , W 75N , amelyek a közeli hatalmas csillagokból érkező széláramlások "beburkolásával" jöttek létre. Ezeknek a csillagoknak a sugárzása ionizálja a környezet gázait, ami ezeknek a buborékoknak a fényes fényében fejeződik ki a rövid hullámhossz-tartományban.

Irodalom