Kuryksar
| Kuryksar | |
|---|---|
| mans. Yap Kangk | |
| Legmagasabb pont | |
| Magasság | 896 m |
| Elhelyezkedés | |
| 61°01′34″ s. SH. 58°49′48″ K e. | |
| Ország | |
| Az Orosz Föderáció tárgya | Perm régió |
| Terület | Krasnovishersky kerületben |
| hegyi rendszer | Észak-Urál |
 Kuryksar | |
| Kuryksar | |
A Kuryksar egy hegység az Észak-Urálban , a Permi Területen , Oroszországban , a Permi Terület Krasznoviszkij körzetének északkeleti részén . A maximális magasság 896 m. A "Vishersky" [1] állami természetvédelmi területet foglalja el .
Az északnyugati részén a gerinc a Chuvalsky Kamen gerinchez, délnyugaton a Tulymsky Kamen gerinchez kapcsolódik .
Jellemzők
A Kuryksar-hátság az Északi-Urálban, a Permi Területen, a Permi Terület Krasnovishersky kerületének északkeleti részén található. A gerinc a meridián mentén húzódik. A legnagyobb hossza északról délre körülbelül 10 km, szélessége északról délre 4 km, a gerinc magassága csökken. Sziklás déli lejtője van. Bazaltkompozícióból, zöldpalából áll. A déli rész összetétele kvarcit-homokkő, filit és zöldpalák .
Vízrajz
A gerinc lejtői táplálkoznak: az északi - a Dolganikha folyóhoz (a Vishera folyóban ), a keleti - a Kuryksarka folyóhoz. A Vishera folyó délnyugaton folyik.
Flóra
600-650 méter magasságig a gerincet cédrus fenyőerdő borítja, 600 méter felett - nyír görbe erdők, tundra növények.
Helynévnév
A. K. Matveev szerint a gerinc neve valószínűleg "csirkefésűt" jelent, ez a metafora a folyóból látható csipkézett sziklák alakjának köszönhető. A "Kuryksar" név mansi eredete kizárt. Matvejev a komi-permják kurug és komi- jazva kurbg - "csirke" és a komi-permják és komi- jazva sors - "fésű" szavakból vezet le egy oronimát. A Kurӧg-Sors hozzáadásával, a g in k elkerülhetetlen elkábításával egy süket s előtt, és a második s nagyon lehetséges leesésével orosz földön a „Kuryksor” vagy „Kuroksor” formának kellett volna keletkeznie. a -sor to -sar átmenet által hangsúlyozatlan helyzetben. A hegygerinc mansi nyelvű neve „Yap-Kangk”, úgy tűnik, ez az egyik kőbe vésett mansi mitológiai karakter, amely az Északi-Urálban számos [2] .
Jegyzetek
- ↑ „Vishersky” állami természetvédelmi terület . Letöltve: 2016. október 6. Az eredetiből archiválva : 2016. január 24..
- ↑ Matvejev, 1984 , p. 90-91.
Irodalom
- A Szovjetunió geológiája. T. 12. Perm, Szverdlovszk, Cseljabinszk és Kurgan régiók. 1. rész Földtani leírás. Könyv. 1. M .: Nedra, 1969. 723 p., L. lapon.
- A. K. Matvejev . Pai-Khoitól Mugodzharig. Az Urál-hegység és hegység nevei. - Sverdlovsk: Közép-Ural könyvkiadó, 1984. - 272 p.
- Nazarov N. N. A Perm régió és a Cis-Urál exogén geológiai folyamatai // A nem csernozjom Urál termelési erőinek fejlődésének és eloszlásának fizikai-földrajzi alapjai. Perm, 1987, 91-103.
Linkek
- Chelyshev S. R. St. Kuryksar. Gerinc. Perm régió. Enciklopédia.