| kerület / önkormányzati kerület | |||
| Kurumkansky kerületben | |||
|---|---|---|---|
| Khuramkhaanay cél | |||
|
|||
| é. sz. 54°19′. SH. 110°19′ hüvelyk e. | |||
| Ország | Oroszország | ||
| Tartalmazza | Burját Köztársaság | ||
| Magába foglalja | 10 önkormányzat | ||
| Adm. központ | Kurumkan falu | ||
| Fejezet | Budajev Leonyid Boriszovics | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Az alapítás dátuma | 1944 | ||
| Négyzet |
12491,36 [1] km²
|
||
| Időzóna | MSK+5 ( UTC+8 ) | ||
| Népesség | |||
| Népesség |
↘ 13 254 [ 2] ember ( 2021 )
|
||
| Sűrűség | 1,06 fő/km² | ||
| Nemzetiségek |
burjátok - 65,4%, oroszok - 30,7%, evenkok - 2,3% |
||
| Vallomások | sámánisták , buddhisták , ortodoxok | ||
| hivatalos nyelvek | orosz, burját | ||
| Digitális azonosítók | |||
| OKATO | 81 230 | ||
| OKTMO | 81 630 | ||
| Telefon kód | 30149 | ||
| Hivatalos oldal | |||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Kurumkansky körzet ( bur. Khuramkhaanay aimag ) egy közigazgatási-területi egység és egy település ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Burját Köztársaságában .
A közigazgatási központ Kurumkan falu .
Az egyik legtávolabbi és legfiatalabb terület Burjátia északkeleti részén, a Barguzin folyó középső és felső szakaszán , az Ikatsky és Barguzinsky gerincek között található. A köztársaság Bauntovsky , Severo- Baikalsky és Barguzinsky régióival határos.
A Kurumkansky kerületet a Távol-Észak régióival azonosítják . A járás központja, Kurumkan falu és a köztársaság fővárosa, Ulan-Ude városa 411 km távolságra van.
A Burját -Mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Kurumkan aimagja 1944. augusztus 3-án alakult meg. Ez magában foglalta a Barguzinsky aimagtól áthelyezett Baragkhansky, Gargiisky, Dyrensky, Murgunsky és Kharamodunsky falusi tanácsokat [3] .
1959. november 23-án a Kurumkan aimagot megszüntették, és területét a Barguzinsky aimaghoz ruházták át.
1970. december 11-én Kurumkan aimagot elválasztották Barguzin aimagtól [4] .
1977 októberében a Burját ASSR Kurumkansky célpontját Kurumkanszkij körzetre nevezték át.
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1960 [5] | 1961 [5] | 1962 [5] | 1963 [5] | 1964 [5] | 1965 [5] | 1966 [5] | 1967 [5] | 1968 [5] |
| 14 600 | → 14 600 | ↗ 15 300 | ↗ 15 700 | ↗ 15 900 | ↗ 16 500 | ↗ 16 700 | ↗ 17 000 | ↗ 17 400 |
| 1969 [5] | 1970 [5] | 1971 [5] | 1972 [5] | 1973 [5] | 1974 [5] | 1975 [5] | 1976 [5] | 1977 [5] |
| ↗ 18 100 | ↘ 17 500 | ↘ 17 000 | ↗ 17 200 | ↗ 17 500 | ↗ 18 000 | ↗ 18 600 | → 18 600 | ↘ 17 600 |
| 1978 [5] | 1979 [5] | 1980 [5] | 1981 [5] | 1982 [5] | 1983 [5] | 1984 [5] | 1985 [5] | 1986 [5] |
| ↗ 17 900 | ↘ 17 700 | → 17 700 | ↗ 17 800 | ↗ 18 400 | ↗ 18 600 | ↗ 18 800 | ↗ 19 100 | ↘ 18 800 |
| 1987 [5] | 1988 [5] | 1989 [5] | 1990 [5] | 1991 [5] | 1992 [5] | 1993 [5] | 1994 [5] | 1995 [5] |
| → 18 800 | ↗ 18 900 | ↘ 18 700 | → 18 700 | ↘ 18 600 | → 18 600 | → 18 600 | ↘ 18 400 | ↘ 18 000 |
| 1996 [5] | 1997 [5] | 1998 [5] | 1999 [5] | 2000 [5] | 2001 [5] | 2002 [6] | 2003 [5] | 2004 [5] |
| ↘ 17 700 | ↘ 17 400 | ↘ 17 100 | ↘ 17 000 | ↘ 16 700 | ↘ 16 600 | ↘ 16 211 | ↘ 16 100 | ↘ 15 900 |
| 2005 [5] | 2006 [5] | 2007 [5] | 2008 [5] | 2009 [7] | 2010 [8] | 2011 [9] | 2012 [10] | 2013 [11] |
| ↘ 15 600 | ↘ 15 500 | → 15 500 | → 15 500 | ↘ 15 452 | ↘ 15 007 | ↘ 14 948 | ↘ 14 704 | ↘ 14 570 |
| 2014 [9] | 2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [17] | 2021 [2] | |
| ↘ 14 376 | ↘ 14 139 | ↘ 14 020 | ↘ 13 852 | ↘ 13 599 | ↘ 13 502 | ↘ 13 334 | ↘ 13 254 | |
Az oroszországi gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint a lakosság száma [18] :
Nemzeti összetételA Kurumkansky kerület a következő közigazgatási-területi egységekre oszlik : 5 községi tanács és 4 soum [19] [20] .
A községi körzetbe 10 vidéki település jogállású település tartozik . Megfelelnek a falusi tanácsoknak és a somoknak [21] .
| Nem. | vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) | Közigazgatási -területi egység |
|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | Argada | Ulus Argada | 3 | ↗ 1294 [2] | 1568,83 [1] | Argadin somon |
| 2 | Arzgun | Ulus Arzgun | 5 | ↘ 709 [2] | 1223,91 [1] | Garginszkij somon |
| 3 | Baragkhan | Ulus Baragkhan | 5 | ↘ 1000 [2] | 476,15 [1] | Baragkhan somon |
| négy | Dyren Evenki | Ulus Alla | egy | ↘ 833 [2] | 951,25 [1] | Dyrensky Evenk falusi tanács |
| 5 | Kurumkan | Kurumkan falu | négy | ↘ 5670 [2] | 642,09 [1] | Kurumkan somon |
| 6 | Maysk | Maisky falu | egy | ↗ 923 [2] | 4618,63 [1] | Maisky községi tanács |
| 7 | Mogoito | Mogoyto falu | egy | ↗ 933 [2] | 26.14 [1] | Mogoyty községi tanács |
| nyolc | Sahuli | Szahuli falu | 2 | ↗ 581 [2] | 685,95 [1] | Szahulinszkij falutanács |
| 9 | Uljunkhan Evenki | ulus Ulyunkhan | 5 | ↘ 751 [2] | 2056,42 [1] | Ulyunkhansky Evenk falusi tanács |
| tíz | Elesun | Ulus Elesun | egy | ↗ 560 [2] | 241,99 [1] | Baragkhan somon |
A Kurumkansky körzetben 28 település található.
| A régió településeinek listája | ||||
|---|---|---|---|---|
| Nem. | Helység | Típusú | Népesség | vidéki település |
| egy | Alla | ulus | ↘ 833 [2] | Dyren Evenki |
| 2 | Arbun | ulus | ↘ 8 [22] | Baragkhan |
| 3 | Argada | ulus | ↘ 1687 [22] | Argada |
| négy | Arzgun | ulus | ↘ 796 [22] | Arzgun |
| 5 | Baragkhan | ulus | ↘ 1098 [22] | Baragkhan |
| 6 | Bulag | ulus | ↘ 118 [22] | Argada |
| 7 | Galgatai | ulus | ↘ 27 [22] | Baragkhan |
| nyolc | Garga | ulus | ↘ 55 [22] | Arzgun |
| 9 | Garginsky üdülőhely | falu | → 0 [22] | Arzgun |
| tíz | Kurumkan | falu | ↗ 5581 [2] | Kurumkan |
| tizenegy | Kucheger | ulus | ↗ 48 [22] | Uljunkhan Evenki |
| 12 | Lehet | falu | ↗ 923 [2] | Maysk |
| 13 | Mogoito | falu | ↗ 933 [2] | Mogoito |
| tizennégy | Murgun | ulus | ↘ 23 [22] | Kurumkan |
| tizenöt | Nama | ulus | ↗ 93 [22] | Uljunkhan Evenki |
| 16 | Sahuli | falu | ↘ 427 [22] | Sahuli |
| 17 | Taza | ulus | ↗ 36 [22] | Uljunkhan Evenki |
| tizennyolc | Tomokdo | ulus | ↘ 36 [22] | Kurumkan |
| 19 | Tungen | ulus | ↗ 41 [22] | Arzgun |
| húsz | ellopakodik | ulus | → 35 [22] | Arzgun |
| 21 | Ulyunkhan | ulus | ↗ 678 [22] | Uljunkhan Evenki |
| 22 | Unegatei | ulus | ↘ 104 [22] | Kurumkan |
| 23 | Haramodun | ulus | ↗ 73 [22] | Argada |
| 24 | Khargana | ulus | ↘ 60 [22] | Baragkhan |
| 25 | Khonkhino | ulus | ↘ 135 [22] | Baragkhan |
| 26 | sámán | falu | ↘ 192 [22] | Sahuli |
| 27 | Elesun | ulus | ↗ 560 [2] | Elesun |
| 28 | Yagdyg | ulus | ↘ 64 [22] | Uljunkhan Evenki |
A régió gazdaságának alapja a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés. A szarvasmarha becsült létszáma több mint 20 ezer darab, a juhok száma mintegy 15 ezer darab, a sertések száma több mint 2 ezer darab. A növénytermesztés kevésbé fejlett, és gyakran szenved a szárazságtól. A kerületben fejlődik a mezőgazdasági termékek feldolgozásának ága, lisztet és gabonaféléket termelnek. Fejlődik a fakitermelés és a fafeldolgozás.
Vannak ásványok a régióban, de a hozzáférhetetlenség miatt gyakorlatilag nem bányásznak. A régió rekreációs komplexuma számos ásványi és termálforrással rendelkezik, a folyópart és a Barguzin-hegység sajátos mikroklímájának hátterében. A körzeten belül mintegy 50 ásványforrást tartanak nyilván: forró szulfát-hidrogénkarbonát-nátrium, hidrogén-szulfid, szulfát-nátrium radon tartalmú. Ennek alapján a turisztikai infrastruktúrát elsősorban a forrásközeli rekreációs központok képviselik.
A falutól 10 km-re délnyugatra található. Baragkhan , a Barkhan-Uula (Burkhanai gungarba) hegy lábánál.
A Barkhan Uula hegy nevét az ősi burját mítoszok és az ókori tibeti szövegek egyaránt említik. A Barkhan-hegy kultusza az egyik legrégebbi a Barguzin-völgyben. A burjátok átvették a hegy Bargut-Evenk kultuszát, és a buddhizmus behatolásával kapcsolatban részben módosították. A legenda szerint a Barkhan-hegy lábánál Dzsingisz kán egyik ősének tábora volt.
A Soodoy Lama sztúpa öt kilométerre nyugatra Elesun falutól , 23 km-re délre Baragkhan falutól (az úton), a Kurumkan régió Alsó-Kuytun területén található. A Suburgan az Alsó-Kuitun északkeleti részének legmagasabb dombján épült, Soodoi Lama születési helyének közelében. A suburgannal szemben emelkedik a Barkhan-Uula-hegy, amely úgy tűnik, a Sooda Láma többi részét őrzi.
Ceden Soodoev 1846-ban született. A 19-20. század nagy burját láma-jógija, a buddhista meditáció világszínvonalú mestere a Burját Köztársaság Barguzin völgyéből. Széleskörű tudása és a Buddha tanításának megértésében szerzett mély tapasztalata felbecsülhetetlen érték az orosz buddhizmus történetében, mind a burját-mongol nép, mind az egész buddhista világ számára maradandó jelentőséggel bír.
Soodoy Lama egy nagyszerű tantrikus jógi, akit a világ buddhista közössége a nagy indiai filozófus és jógi, Nagarjuna megtestesítőjeként ismer el, a mahajána legendás alapítója – a „Középút” Tanítása. Sood Lama meghalt, 71 évesen halt meg. Elment, miután elvégezte a buddhista gyakorlat legritkább rítusát - a "ja-lu" rítust -, "a testet szivárványsá változtatta".
Az 1970-es években a Ts.-B. H. Erdynieva lakosok a faluban. Elesun pénzt gyűjtött, téglaalapot rakott le, és öntöttvas suburgánt helyezett rá a Soodoy Láma tiszteletére.
Kurumkan falu regionális központjában található (megnyílt 1985. május 9-én), amelyet a Kurumkan régió lakóinak emlékére állítottak, akik a Nagy Honvédő Háború frontján haltak meg . Ez a második emlékmű a falu elesett honfitársainak. A munkálatok a győzelem 40. évfordulója évében kezdődtek. Az emlékezés, a nemzedékek elválaszthatatlan kapcsolatának, a hazaszeretetnek a szimbóluma...
A szocialista munka hőse - tiszteletbeli cím, a legmagasabb fokú kitüntetés az államnak a gazdasági, kulturális fejlődés és politikai tevékenység terén nyújtott kivételes szolgálataiért.
A Kurumkan régió 12 bennszülötte kapta ezt a magas rangot. Ezek Badmaev Ch.B., Bubeev R.S., Bubeev Ts.Sh., Dambaev G.D., Parmonov V.P., Rinchino N.B., Terentiev I.M., Tubdenov Sh.U., Khurganov Kh.D., TsybikovCh., Tsyrendorzhi Yundunov Ts.B.
A Szocialista Munka Hősei sikátorának megnyitása a faluban. A Kurumkan a Körzeti Képviselőtestület XI-14. számú, 2010. március 19-én kelt határozata alapján került megrendezésre „A Kurumkan kerületi önkormányzat hőseinek sikátorának létrehozásáról Kurumkan faluban”. Áprilisban regionális jótékonysági maratont tartottak a Hősök sikátorának megépítéséhez, 2010. május 12-én pedig a Szocialista Munka Hőseinek Sikátorának ünnepélyes megnyitóját.
Megnyitás: 2017. május 7. Emlékmű a szmolenszki partizándandár legendás parancsnokának, őrnagynak, két Vörös Zászló Rend, a Lenin Rend és a Vörös Csillag Rend birtokosának, a Barguzin-völgy dicsőséges fiának, Gurzsap Vanyushkeevich Ochirovnak.
Gurzsap Ocsirov egyike azoknak, akik hősiesen és bátran védték Szülőföldünket, a Bajkál-túli tartomány Yarikto ulusának szülötte. 1941 júniusától majdnem 1943 végéig a szmolenszki régióban harcolt.
A tibeti szövegek szerint Burjátiában és Mongóliában 5 fő "sabdak" van - olyan hely, ahol a fő szellemek élnek. Közülük a legészakibb - Mount Barkhan - uula őrzi a buddhista olvasmányt északról. Úgy tartják, hogy az a személy, aki megmászta ezt a hegyet, kapcsolatot létesít ennek a helynek a titokzatos erejével, és eggyé válik Istennel. Csak az igaz életet élő emberek láthatják Buddha hatalmas képét ennek a hegynek a szikláin. A burját mitológia szerint a Barkhan-hegy - uula - Barkhan Baabay és Khazhar Sagaan - noyon, a Barguzin-völgy tulajdonosainak, mennyei uraknak a lakóhelye, akik az égből szálltak a földre. A Tepteehei-fennsíkon, a csúcs előtt egy obo áll, amelyet ősidők óta tiszteltek e hegy szellemének tiszteletére. A Tepteehei tetejéről fenséges és gyönyörű panoráma nyílik a Barguzin-völgy nagy részére. 2000-ben a rítusok újraindultak. Minden évben Barkha takhilga imaszolgálatot tartanak. Emellett minden évben zarándoklatokat tesznek a hegy tetejére.
A Heer-Shoshogo egy természeti emlék, amely 24 km-re található a Baragkhan ulustól a Shinegalzhin területen, amely az Ikat-hegység lábánál, a kiszáradt Burgali folyó magas partján található. A tárgy egy ókori egyiptomi szfinxre vagy sárkányra emlékeztető maradvány. A maradvány északkeleti lejtője enyhe, a többi meredek lépcsős. A Barguzin-völgy lakói számára a Heer-Shoshogo szikla hosszú ideig szent helyként szolgált, ahol imádkoztak bőséges csemegével, ajándékként az isteneknek. Ez a szikla egy ókori egyiptomi szfinx formájú volt, és ha nyugatról nézzük, akkor úgy nézett ki, mint egy hatalmas, megkövült gyík, amely felemelt fejjel emelkedik az első lábain, és dél felé néz.
Ennek a sziklának a keleti oldalán, a legalján találták meg a Kurumkan régióban eddig egyetlen, a neolitikum végének - bronz, vörös okker színben készült sziklarajzát. A Heer-Shoshogo szent kő kultusza különleges helyet foglal el a barguzini burjákok sámán vallási rendszerében. A helyi lakosok az egyik ősi istentiszteleti tárgynak tartják, amelyet a Barguzin-völgyben élő különböző népek tiszteltek.
Az Uuden-Shuluun (szó szerint „Kőajtó”) egy több mint hetven méter hosszú és 15-20 méter széles maradványokból álló kőgerinc. A látványosság 25 kilométerre található a Kurumkan körzet Baragkhan ulusától, a Khara-Khoshuun körzetben, az Ikat gerinc lábánál. A természeti emlék falainak magassága 10-15 méter, a kőkapuk falai hatalmas kőlapokkal vannak elrendezve olyan egyenletesen, hogy még az építtetőt is meglepik. Ezeknek a szikláknak van egy lyuk a közepén, amely úgy néz ki, mint egy ajtó. Az a hiedelem, hogy a gyermektelen házastársak ezeken az „ajtókon” keresztül boldog szülőkké válnak.
A folyóvölgy itt egy vályú, és egy ősi gleccser mintázta. Ahogy kiemelkedik a hegyekből, a folyó átvág az alapkőzeten, és keskeny kanyonszerű szurdokokon folyik keresztül. Orosz és külföldi turisták szerint ez az egyik legszebb hely a Földön. Kivétel nélkül mindenki lélegzetelállító, amikor egy hegyi szurdok fenséges panorámáját látja, melynek alján sebes folyó.
A Balan-Tamur egy tó Burjátia északi részén, az Amut-medencében, a Dzherginsky természetvédelmi terület területén. Ez a Barguzin folyó természetes meghosszabbítása, amelyet külön csatorna köt össze a Churikto-tóval. A tó fenekét sok nagy gránittömb tarkítja, és csak a Barguzin találkozásánál hoz homokos anyagot a folyó. A Balan-Tamur eredete szerint tektonikus tó, bár az ősi gleccserek működése sem kizárt.
A Balan-Tamur partjai mentén vidrákat találnak, télen a rénszarvas erdei alfajának csordáit jegyezték fel, a tóban a következő halfajták találhatók: lenok, szürke, tajmen, burbot, folyami menyecske; magasabb vízi növényzet alakul ki.
| A Kurumkansky kerület települései | ||
|---|---|---|
| Kerületi központ Kurumkan | ||
| A Kurumkansky kerület önkormányzati képződményei | ||
|---|---|---|
| Vidéki települések: Argada Arzgun Baragkhan Dyren Evenki Kurumkan Maysk Mogoito Sahuli Uljunkhan Evenki Elesun | ||