Kunche, Seini

Seini Kunche
fr.  Seyni Kountche
Niger Legfelsőbb Katonai Tanácsának 1. elnöke, Niger 2. elnöke
1974. április 15.  - 1987. november 10
Előző	Amani Diori
Utód	Ali Sahibu
Születés	1931. július 1. Fandu , Niger( 1931-07-01 )
Halál	1987. november 10. (56 évesen) Párizs( 1987-11-10 )
A szállítmány	Niger fegyveres erői
A valláshoz való hozzáállás	iszlám
Díjak
Katonai szolgálat
Rang	őrmester (Franciaország) vezérőrnagy (Niger)
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Seyni Kunche ( fr.  Seyni Kountché , 1931. július 1., Fandu , Niger –  1987. november 10. , Párizs ) - a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke és Niger elnöke . Hivatalban elhunyt.

Életrajz

A djermai uralkodók leszármazottja a francia Niger gyarmatban született . Katonai iskolában tanult, 1949-től a francia gyarmati hadseregben szolgált Algériában és Indokínában. Őrmesteri rangra emelkedett. 1960-ban, a függetlenség elnyerése után csatlakozott a nigeri hadsereghez. 1965-1966-ban Párizsban tanult a katonai akadémián, majd a nigeri hadsereg vezérkari főnökének helyettesévé nevezték ki. 1973-tól a vezérkari főnök.

1974-ben Niger első elnökének, Amani Diorinak a rezsimje mély válságba került. Diori egypárti diktatúrát hozott létre Nigerben , elnyomta az ellenzéket, a rezsim a korrupcióba süllyedt. A függetlenség idején Niger Afrika egyik legszegényebb országa volt, gazdasági helyzetét pedig súlyosbította az 1968–1974 -es Száhel -övezet súlyos szárazsága. 1968-ban nagy uránlelőhelyeket fedeztek fel , de a fejlesztésükből származó bevételt valójában a korrupt elit sajátította el.

1974. április 15-én Kunche szinte vértelen államcsínyt hajtott végre, amely megdöntötte a Diori-rendszert. A fennálló alkotmányt eltörölték, a nigeri nemzetgyűlést pedig feloszlatták . Április 17-én megalakult a Legfelsőbb Katonai Tanács, amely magát Kunchét nevezte ki elnöknek. Azonnal megkezdődött az ételosztás, a Diori alatt elűzött ellenzékiek visszatérhettek az országba, bár az egypártrendszert nem szüntették meg. Általában Kunche uralkodása volt a legritkább példa egy afrikai katonai kormányzatra, amely képes volt megoldani az ország gazdasági problémáit [1] .

Seini Kunche rezsimje gyakorlatilag katonai diktatúra volt. A külpolitikában a kormány elsősorban Franciaországra koncentrált, és igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani az arab államokkal. Belföldön a rendszer minden ellenfelét kiszorították a politikából. 1975-ben, 1976-ban és 1983-ban voltak puccskísérletek.

Ugyanakkor az 1980-as évek elejére az ország egészét sikerült stabilizálni, és 1983. január 24-én neveztek ki először polgári miniszterelnököt, Mamane Umarut . 1984-ben bizottságot jelöltek ki egy olyan dokumentum kidolgozására, amely később az alkotmány alapját képezheti - a "nemzeti chartát", majd népszavazáson hagyták jóvá a chartát.

Seini Kunche egészségi állapota 1986-ban jelentősen megromlott. 1987. november 10-én hunyt el agyrákban Párizsban. November 14-én a Legfelsőbb Katonai Tanács Ali Sahibát nevezte ki Niger elnökévé .

Megemlékezés

A niameyi Seini Kunche Stadion , Niger fő sportarénája Kunche nevéhez fűződik .

Jegyzetek

1. ↑ Martin Meredith. Afrika állama . - Free Press (London), 2005. -  222. o . - ISBN 978-0-7432-3222-7 .

Források

• John E. Jessup, An Encyclopedic Dictionary of Conflict and Conflict Resolution, 1945-96 , Grenwood Publishing, p. 408, ISBN 0313281122 .  (Angol)