Kráter (tó)

Tó
Kráter
angol  Kráter-tó
Morphometria
Magasság1883 m
Méretek9,6 × 8 km
Négyzet53,4 km²
Hangerő18,7 km³
Tengerpart35,1 km
Legnagyobb mélység594 m
Átlagos mélység300 m
Elhelyezkedés
42°56′00″ s. SH. 122°06′00″ ny e.
Ország
ÁllapotOregon
PontKráter
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Crater ( eng.  Crater Lake ) egy vulkanikus eredetű tó az Egyesült Államokban , Oregon államban . A Crater Lake Nemzeti Park fő attrakciója mélykék színéről és tiszta vízéről ismert. A tó részben kitölti az 1220 m mély kalderát , amely körülbelül 7700 évvel ezelőtt, a Mazama vulkán összeomlása után alakult ki .

A tó méretei: 8 x 9,6 km, átlagos mélysége 350 m. A legnagyobb mélység 594 m, ez a legmélyebb tava az Egyesült Államokban, a második legmélyebb tava Észak-Amerikában (a legmélyebb a Great Slave Lake ) és a kilencedik legmélyebb tava a világ ( Bajkál  - a legmélyebb). A kaldera széle 2130-2440 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, a víz térfogata 18,7 km³ [1] :14 . Területe 53,4 km² [1] :14 . Tengerszint feletti magasság - 1883 m [1] : 14 .

Úgy tartják, hogy az első európai amerikai, aki meglátogatta a tó partját, John Wesley Hillman volt 1853. június 12-én.

A Kráter-tó egy hatalmas, "Lake Old Man" nevű rönkről is híres, amely több mint száz éve függőlegesen lebeg a tóban. A tó vizének alacsony hőmérséklete miatt a rönk meglehetősen jól megőrzött.

Az amerikai pénzverde által 2005-ben kibocsátott 25 centes oregoni emlékérme hátoldalán a Crater Lake látható.

Geológia

A Mazama vulkán, a Cascade Mountains vulkáni ívének része , elsősorban andezitből , dácitból és riodacitból áll . A kaldera egy erőteljes vulkánkitörés eredményeként jött létre, amely Mazama elsüllyedéséhez vezetett Kr.e. 5700 körül. pl.: ugyanakkor mintegy 50 km³ riodacit tört ki. Azóta ezen a vulkánon minden kitörés a kalderára korlátozódik.

A későbbi lávakitörések platformot hoztak létre a kaldera közepén, a Varázsló-szigetet, a Merriam Cone-t és más kisebb vulkáni elemeket, köztük egy riodacitkupolát a platform közepén. Csapadék és földcsuszamlás lerakódások borították a kaldera padlóját.

Idővel a kaldera lehűlt, csapadék gyűlni kezdett, végül egy tó keletkezett. Később a kaldera peremén a földcsuszamlások hordalékkúpokat és turbidit lerakódásokat hoztak létre a tó fenekén. A fumarolok és a meleg források meglehetősen aktívak voltak abban az időszakban.

Egy idő után a tó kalderájának szélei viszonylag stabilizálódtak, a patakok vízelvezető rendszert alkottak a tó számára, a lejtőket sűrű erdő borította.

A tó fenekén némi hidrotermális tevékenység továbbra is fennáll, ami egy új kitörés lehetőségére utal Mazamánál.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Larson, Coller, Buktenica, 2007 .

Irodalom