| Mihail Nyikolajevics Kopilov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1955. június 11. (67 éves) |
| Születési hely | Novoszibirszk |
| Ország | Szovjetunió → Oroszország |
| Tudományos szféra | jogtudomány |
| Munkavégzés helye | RUDN Egyetem |
| alma Mater | MGIMO |
| Akadémiai fokozat | Jogtudományi doktor (2001) |
| Akadémiai cím | professzor (2003) |
| Díjak és díjak | A. F. Koni-díj (2015) |
Mihail Nyikolajevics Kopilov (született 1955-ben) jogtudós, A. F. Koni-díjas (2015).
1955. június 11-én született Novoszibirszkben.
1977-ben a Szovjetunió Külügyminisztériumának Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének nemzetközi jogi karán kitüntetéssel szerzett nemzetközi jogi diplomát idegen nyelv ismeretével, majd ott folytatta tanulmányait posztgraduális hallgatóként.
1977 és 1982 között a Szovjetunió MGA Állami Polgári Repülési Kutatóintézetében dolgozott .
1980-ban védte meg Ph.D. disszertációját, melynek témája: "Nyílt tenger feletti repülések nemzetközi jogi szabályozása" (tudományos témavezető - S. V. Molodcov professzor).
1982-től napjainkig az Oroszországi Népek Barátsága Egyetemén dolgozik docensként, majd a Nemzetközi Jogi Tanszék professzoraként, 1998 óta - a Távoktatási Intézet jogi tanszékének dékán-kurátora. (2008 óta - Nemzetközi Programok Intézete) a RUDN Egyetemen.
2001-ben védte meg doktori disszertációját „A fejlődő államok fejlődéshez és környezetbiztonságához való joga (nemzetközi jogi kérdések)” témában, 2003-ban professzori akadémiai címet kapott.
2011 márciusában az IMP RUDN Egyetemet a RUDN Egyetem Nemzetközi Programok és Összehasonlító Oktatáspolitikai Intézetévé (IMP és SOP) alakították át, és ott nevezték ki a „Jogtudományi” irányzat vezetőjévé.
Tanulmányozza a nemzetközi jog, a nemzetközi környezetvédelmi jog, a nemzetközi légi jog, a nemzetközi tengerjog, a környezetvédelmi jog, a nemzetközi űrjog, a szárazföldi jog elméletét és gyakorlatát.
Nagyban hozzájárult a nemzetközi környezetvédelmi jog ágazati (speciális) elvei problémáinak kidolgozásához, a légterek típusokba sorolásához, a környezetbiztonság katonai szempontjainak kodifikációjához, a nemzetközi és hazai jogban a környezeti övezetek kialakításához, a környezetvédelmi jogi felelősségvállaláshoz. nukleáris fegyverektől mentes zónák és szabad övezetek létrehozása és működése.
Megfogalmazta a nemzetközi környezetvédelmi jog kodifikációjának és progresszív fejlesztésének koncepcióját.
Bizonyította az ENSZ Környezetvédelmi Programjának teljes értékű környezetvédelmi szervezetté alakításának szükségességét egy nemzetközi szerződés alapján, nemzetközi környezetvédelmi igazgatás létrehozásával, valamint a környezetvédelmi kérdéseknek az ENSZ Alapokmányába való beemelésével. Feltárta a kedvező környezethez való jog jogi tartalmát, valamint a nemzetközi környezetjog számos alapelvét.
Több mint 130 mű szerzője, köztük 9 monográfia, 6 pecsétes tankönyv, 8 taneszköz.
Vezetése alatt 8 Ph.D. disszertációt védtek meg.