Zongoraverseny (Lalo)

F-moll koncert zongorára és zenekarra , három részben – Edouard Lalo 1889 -ben írt műve . Louis Dieumer zongoraművésznek ajánlotta . Az átlagos futási idő 25 perc .

Összetétel

I. Lento. Allegro II. Lento III. Allegro

Premier és sors

A versenyművet először Louis Dieumer adta elő magánközönség előtt 1889. november 11-én, Dieumert tanítványa, Victor Staub kísérte a második zongorán . A hivatalos premierre, amelyet Diémer adott elő a Colonna Zenekarral , ugyanazon év december 1-jén volt [1] . Camille Belleg méltatta az új művet, és a Beethoven - hagyományhoz tartozónak minősítette [2] .

Lalo zongoraversenye nem tartozik a leggyakrabban előadott művek közé – Tim Ashley zenekritikus szerint azért, mert "komor, szokatlanul durva kompozíció, a szólista és a zenekar egymással szorosan összefonódó részeivel, nem hagy teret a zongorista számára mutassa meg magát” [3] . Ugyanakkor megállapították, hogy Maurice Jarre zenéje az „ Arábiai Lőrinc ” (1962) című filmhez , amelyért a zeneszerző Oscar -díjat kapott, ennek a Lalo-versenynek [4] egyértelmű hatását viseli .

Bejegyzések

A versenyművet Orazio Frugoni a Bécsi Volksoper Zenekarral (karmester Michael Gielen , 1959), Marilene Doss a Stuttgarti Filharmonikusokkal (karmester Matthias Kunch , 1994) és Pierre Alain Volonda a Tapiola Sinfonietta , Keestra (Backondutta Orchestra ) 21els201els2 . .

Jegyzetek

  1. Myriam Chimenes. Mécènes et musiciens: du salon au concert à Paris sous la IIIe République. - Fayard, 2004. - 291. o.
  2. Camille Bellaigue. L'Annee musicale. 1889. október és 1890. október. - P.: Librairie Charles Delagrave, 1891. - P. 23-24.
  3. Tim Ashley. Lalo: Concerto Russe; Zongoraverseny; Fantaisie-balett stb. — vélemény Archivált : 2021. december 10. a Wayback Machine -nél // The Guardian , 2012.08.09.
  4. Jean-Marie André. De l'influence et de l'inspiration dans la création des themes musicaux // Musique et sciences de l'esprit: Actes du colloque international des 19 and 20 Novembre 2010 organsé au palais des Académies, à Bruxelles. - Académie Royale de Belgique, 2012. - 204. o.

Linkek