Állatsimogató

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. október 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

Az állatsimogató [1]  az emberre közvetlen veszélyt nem jelentő állatok tartására szolgáló intézmény.

Egy állatsimogatóban az ember megsimogathatja az állatot, megérintheti és etetheti [2] . Az állatsimogatók elsősorban a gyerekeknek szólnak.

Állatsimogatóban általában háziállatokat tartanak: malacokat, bárányokat, nyulakat, kecskéket, csirkéket. Vannak állatsimogatók is, ahol őz , mosómedve , teknős , mini ló , alpaka , tengerimalac , csincsilla , sün , pávák , papagájok , rókák stb.

Az állatok érintésének és a velük való játéknak a lehetősége sok pozitív érzelmet kelt a gyerekekben.

Mindazonáltal vannak bizonyos kockázatok a gyermekek számára, ha állatsimogatót látogatnak:

Az állatvédők arra is felhívják a figyelmet, hogy az ember szeme és keze elől való elrejtőzés képtelensége ahhoz vezet, hogy az állatsimogatóban minden állat állandó stresszt él át, és a fertőzések a látogatók érintésén keresztül egy állatról a másikra terjedhetnek. egy másik.

Emellett az állatvédők úgy vélik, hogy az állatsimogatók arra nevelik a gyerekeket, hogy az állatokat csak játékként kezeljék.

A 2018. december 27-i N 498-FZ szövetségi törvény (2019. december 27-én módosított) „Az állatokkal való felelősségteljes bánásmódról és az Orosz Föderáció egyes jogi aktusainak módosításáról” értelmében. 15 (4) bekezdése értelmében tilos az állatokkal való fizikai érintkezés.

Jegyzetek

  1. Catharine E. Bell. A világ állatkertjeinek enciklopédiája . - Taylor és Francis, 2001. - S. 246. - 556 p. — ISBN 9781579581749 . Archiválva : 2018. június 28. a Wayback Machine -nál
  2. Pike-Paris, Ann. Állatsimogatók  //  Pediatric Nursing. - 2006. - márc/ápr. ( 32. évf. , 2. sz.). - 163-166 . o . — ISSN 0097-9805 .
  3. B. Bütikofer, B. Bissig-Choisat, G. Regula, L. Corboz, M. Wittwer. Vorkommen von Zoonosen in Streichelzoos und Beurteilung der Hygienemassnahmen für die Übertragung auf den Menschen  (német)  // Schweizer Archiv für Tierheilkunde. — bd. 147 , H. 12 . – S. 532–540 . - doi : 10.1024/0036-7281.147.12.532 .
  4. Eduardo J. Fernandez, Michael A. Tamborski, Sarah R. Pickens, William Timberlake. Állat–látogató interakciók a modern állatkertben: Konfliktusok és beavatkozások  (angolul)  // Applied Animal Behavior Science. — Vol. 120 , iss. 1-2 . — P. 1–8 . - doi : 10.1016/j.applanim.2009.06.002 . Archiválva az eredetiből 2018. április 2-án.

Linkek