| Moszkvai Közszervezetek Bizottsága | |
|---|---|
| Állapot | ideiglenes kormány |
| Sztori | |
| Az alapítás dátuma | 1917. február 27. ( március 12. ) . |
| Az eltörlés dátuma | 1917. július 5. (18.). |
A Moszkvai Közszervezetek Bizottsága a moszkvai állami szervezetek koordinálásáért felelős testület 1917 februárja és augusztusa között. A bizottság az Ideiglenes Kormányt képviselte Moszkvában.
A bizottság létrehozásáról szóló döntést az Összoroszországi Kereskedelmi és Ipari Szövetség tagjainak 1917. február 27-én P. P. Ryabushinsky lakásában tartott ülésén hozták meg . A bizottság első vezetője N. M. Kishkin duma-helyettes volt [1] . Ezt követően a moszkvai városi dumában M. V. Cselnokov polgármester kezdeményezésére közéleti személyiségekből álló tanácsot állítottak össze, amelynek célja a város közéleti szervezeteinek megszilárdítása és az anarchia elleni küzdelem [2] .
A szervezőbizottságban a tartományi és kerületi zemsztvók , a városi és zemsztvói szakszervezetek, a városi duma, a katonai-műszaki segítségnyújtó bizottság, a katonai-ipari bizottság, a munkás- és szövetkezeti szervezetek, valamint a kereskedelmi munkások képviselői voltak.
Az első találkozót 1917. március 1-jén tartották. Elhatározták, hogy a bizottság az Ideiglenes Kormány moszkvai képviselője lesz. Felhívást intéztek Moszkva város lakóihoz azzal a kéréssel, hogy maradjanak nyugodtak és tartsák fenn a rendet. Három kúriából (képzett, dolgozó és demokratikus) 15 fős összetételű szervezőbizottságot választottak.
Március 3-án a bizottsággal egyetértésben a moszkvai komisszár kezdte vezetni a moszkvai városi önkormányzat komisszárját [3] .
A bizottság nyilvánosan és nyíltan tartott ülésein Moszkva életének legfontosabb kérdései kerültek megvitatásra. A Végrehajtó Bizottság általában az azonnali intézkedést igénylő kérdésekkel foglalkozott.
Később a bizottság tagjai voltak a katonai szervezetek képviselőinek, a Moszkva melletti Dachas Fejlesztési Társaság Képviselői Tanácsának, városoknak és külvárosoknak, az Orosz Orvosok Pirogov Társaságának igazgatótanácsának, a Moszkvai Tőzsdei Artelek Szövetségének, a Országos Szervezetek Szövetségeinek Tanácsa [2] .
1917 áprilisában a bizottságnak 528 tagja volt.
A bizottság munkájának nagy részét a Végrehajtó Bizottság végezte, melynek tagjai: a polgármesteri bizottság, az élelmezési bizottság, a katonai tanács, a rendõrség és a kerületi dumák képviselõi tanácsa. Ezen kívül a bizottságban számos szakbizottság szerepelt: pénzügyi ellenőrző, regionális, nyomozati, munkaügyi, levéltárelemzés, új rendszer biztosítása, politikailag felszabadultaknak segítséget nyújtó, politikai ügyek, revízió és jogi bizottság.
1917. március 2-án a Munkásképviselők Moszkvai Tanácsa nyilatkozatot adott ki, amely szerint a bizottság a városi társadalom minden rétegét képviseli. Ettől a pillanattól kezdve a két szervezet együttműködésbe kezdett [2] .
A bizottság határozatával elbocsátotta I. I. Mrozovszkijt , a moszkvai katonai körzet csapatainak parancsnokát, és A. E. Gruzinovot , a tartományi zemsztvo tanács korábbi elnökét nevezte ki helyére. 1917. március 3-án a bizottság parancsot adott ki, amely arra kötelezte a katonákat és a tiszteket, hogy csak a bizottságnak engedelmeskedjenek. A bizottság erőfeszítései révén megalakult a városi milícia. A bizottság utasításokat adott a moszkvai városi tanácsnak élelmezési, szállítási és katonai munkaügyi kérdésekben.
Moszkvát a bizottság kezdeményezésére 48 szekcióra osztották [4] .
A bizottság számos intézkedést hozott a műemlékvédelem, a nyomdák, pályaudvarok működésének helyreállítása érdekében. A bizottság szabályozta a gyárak eladási árait, valamint az ottani nyersanyagellátás időszerűségét. Intézkedések történtek a moszkvai Közbiztonsági Osztály, valamint a Moszkvai Tartományi Csendőr Igazgatóság minősített iratainak védelme érdekében.
Határozatot fogadtak el, amely szerint a forradalom alatt letartóztatott csendőrség és rendőrség legmagasabb rangú tagjait csak a végrehajtó bizottság engedélyével engedték szabadon.
A különböző intézmények munkájának ellenőrzése érdekében a végrehajtó bizottságból 23 biztost küldtek hozzájuk.
A bizottság égisze alatt megjelent a Moszkvai Közszervezetek Bizottságának Izvesztyija című újsága.
A bizottság finanszírozása nem különbözött a többi, adományok terhére működő közszervezetétől.
Megalakulása után nem sokkal az Ideiglenes Kormány biztosai kezdték átvenni a bizottságtól a hatásköröket, mivel a kormány nem tekintette a bizottságot a törvény által adott hatalom hordozójának.
1917. július 5-én az Ideiglenes Kormány rendeletet adott ki, amely szerint a városi dumák újraindításával összefüggésben a kettős hatalom elkerülése érdekében meg kell szüntetni a városi bizottságokat. Miután 1917. augusztus 1-jén átadták az ügyeket a városi dumának és a kormányzati szervezeteknek, a bizottságot bezárták [2] .