A Választási Kollégium a közvetett választások rendszere, amelyben a hivatalból delegált vagy külön választott választópolgárok egy egyébként nem működő kollégiumot alkotnak, amely vezető tisztségviselőket választ. Emellett számos országban, különböző okokból, hagyományosan a régiók közötti aránytalan szavazatmegosztás intézményét alkalmazzák a kis vidéki körzetek, a nemzeti, vallási és egyéb kisebbségek képviseletének növelése érdekében a választott kormányzati testületekben. Ez a jelenség arra ösztönzi a választókat, hogy az ország legtávolabbi szegleteiben is aktívan kampányoljanak, és ne csak a legnagyobb városi agglomerációkra koncentráljanak.
Katalóniában a 135 fős parlament megszavazásakor , bár az általános választójog alapján titkosan zajlik, három nem fővárosi, de túlnyomórészt katalán nyelvű régió 15-tel több helyet választ a helyi parlamentben , mint az arányos demográfiai helyzetük alapján várható lenne. súly [1] . Katalóniában négy többmandátumos választókerület van: Barcelona (85 mandátum), Tarragona (18), Girona (17) és Lleida (15). A választás eredménye alapján a képviselői helyek a jelöltlisták között a jelöltlistára leadott szavazatok arányában oszlanak meg. Ennek eredményeként a Katalónia függetlenségét támogató pártok a szavazatok abszolút többségének (47,5%) megszerzése nélkül is könnyedén megszerezhetik a helyi parlamenti mandátumok 52%-át, és így a kormányzó többségből koalíciót hozhatnak létre. .
Hagyományosan a német barbár és keresztény királyokat a legnagyobb feudális urak választották; míg a trónöröklést a kora középkorban hozták létre, a Szent Római Birodalomban megőrizték a különleges elektorok – választófejedelmek – általi császárválasztást . A Nemzetközösségben az államfőt ( a lengyel királyt ) egy különleges elektori szejm választotta meg . Az Egyesült Államokban és számos más országban az Elektori Kollégium választja meg az elnököt és az alelnököt (lásd az Egyesült Államok Elektori Kollégiumát ).
Szótárak és enciklopédiák | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
|