| Akhsar Magometovich Kodzati | |
|---|---|
| Születési dátum | 1937. június 30 |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 2021. november 13. (84 évesen) |
| A halál helye |
Vladikavkaz , Észak-Oszétia-Alania Köztársaság , Oroszország |
| Polgárság | Szovjetunió Oroszország |
| Foglalkozása | író , költő |
| Díjak és díjak |
Az Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság népi költője |
Akhsar Magometovich Kodzati ( oszétul Khodzaty Mækhæmæty firt Ækhsar ; 1937. június 30. – 2021. november 13.) oszét költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő. Az Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság népi költője.
1937. június 30-án született Brut faluban, Észak-Oszétiában, Oszétiában [1] .
Szülőfalujában végzett a hétéves iskolában, középiskolai tanulmányait Terek városában, a Kabard-Balkár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban végezte, ahová a család 1952-ben költözött.
1955-1956-ban vonatösszeállítóként dolgozott az Észak-Kaukázusi Vasút Nazran állomásán .
1956-ban az Észak-Oszét Állami Pedagógiai Intézet (jelenleg K. L. Khetagurovról elnevezett Észak-Oszét Állami Egyetem ) Történelem és Filológiai Karának hallgatója lett.
1961-1962-ben tanárként dolgozott Matsuta községben, majd az alagiri regionális újság "Út a kommunizmushoz" című lap munkatársa volt.
1963-tól 1967-ig A. Kodzati a köztársasági rádió tudósítója és szerkesztője volt.
1969-ben diplomázott a Szovjetunió Írószövetségének felsőfokú irodalmi kurzusain. Azóta a Max Doug magazin munkatársa.
1977-től 1982-ig - a vegyesvállalat igazgatóságának ügyvezető titkára, 1986 februárjától 2018 elejéig - a "Mach dug" irodalmi folyóirat főszerkesztője.
A. Kodzati 1966 óta tagja a Szovjetunió Írószövetségének.
1954 óta Kodzati verseit Észak- és Dél-Oszétia folyóirataiban publikálják, és orosz nyelvre lefordították a Literaturnaja Rossija lap, a Literaturnaja Gazeta oldalain, a Moszkva, Néva, Kortársunk, Don, "Október" folyóiratokban. A "Népek Barátsága" című folyóiratban 1970-ben közölték "Az arba a nap felé gurul" című történetét.
Lefordítva ukrán, grúz, litván, lett, tatár, csecsen, ingus, kabard, balkár, angol, spanyol, német, bolgár, lengyel, szlovák stb.
Az Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság népi költője (2017).
Oszét műveire fordította: Nizami, E. Poe , E. Dickinson, W. Shakespeare, D. Lily, W. Yeats, R. Kipling, Sh. Dean, Abu Nuwas, Isfahani, Al-Mutanabbi, A. Storney, H. L. Borges, A. Kansani, To Mechiev, T. Zumakulov, J. Kolas, M. Bogdanovich, J. Kupala, V. Korotkevics, M. Metlitsky, M. Karem, I. Ivanov, I. Milev, J. Ustrensky, K. Hristova, A. Jozsef, M. Radnoti, Menandre, Kabir, R. Tagore, Garcilaso de la Vega, Lopez de Vega, L. de Leon, M. de Unamuno, L. Cernuda, F. Garcia Lorca, R. Alberti, M. Hernandez, D. Alighieri, F. Petrarch, D. Boccaccio, L. Giustiniana, U. Sabu, E. Montale, F. V. Garcia, B. K. Aribau, Z. Tkhagazitova, B. Kagermazova, Du Fu, Lian Zong Da , Wo Jiu, Gu Chen, H. Maarti, E. Ballagas, M. Chaklais, D. Yandiev, J. I. de la Cruus, O. Paz, M. de Oca, A. Silesius, F. Schiller, Anvari, S. Shirazi , Jami, Dehlevi, Hafiz, S. E. Lets, M. Pawlikowska-Yasnozhevska, L. Kamoens, J. Mayernik, H. Abovyan, G. Tukay, N. Hikmet, T. Shevchenko, D. Pavlychko, Y. Shkrobinets, L Talalay, H. de Ibarburu, A. Puskin, E. Baratynsky, F. Tyutchev, M. Lermontov, I. Bunin, S. Nadson, V. Bryusov, S. Jeszenin, B. Pasternak, V. Nabokov, G. Ivanov , N. Tikhonov, A. Ahmatova, V. Ivanov, I. Novikov, V. Kazin, N. Zabolotsky, A. Tarkovsky, V. Shalamov, K. Simonov, N. Rylenkov, O. Komarov, B. Szluckij, A Mezsirov, Y. Melnyikov, G. Szuvorov, I. Lisznyanszkaja, F. Iskander, B. Akhmadulin, I. Irtenyev, V. Palcsikov, R. Kazakov, T. Glushkov, Sz. Meksen, A. Medvegyev, M. Szinelnikov , O. Sapozhnikov, G. Ivanov, P. Mavrenkov, I. Kanukov, A. Tsalikov, Yu. de la Fresnay, J. du Bellay, V. Hugo, S. Prudhomme, Ch. Baudelaire, J. de Nerval, J Cocteau, P. Tilman, P. Leclerc, D. Cesarich, G. Mistral, P. Nerudou, V. Luik, Saige, Enkei-hoshi, M. Munekatu, F. Kiesuke, O. Komachi, S. Agyndia, E. Azhiba, G. Alamia, V. Amarshana, G. Sakania, V. Kaslandzia, S. Agyndia, T. Adjba, I. Khvartsky, R. Khashba, N. Len au, G. Trakl, R. M. Rilke, G. Kreftner.