Belgium éghajlata az úgynevezett Cfb-klímának tulajdonítható - mérsékelt tengeri éghajlat enyhe telekkel és hűvös nyarakkal. A víztől való távolságtól, a domborzattól és a talajtípustól függően a különböző tájtípusoknak megfelelő mezoklímákat is meg lehet különböztetni. A mezoklímák mellett helyi klímák és mikroklímák is megkülönböztethetők, amelyek egy adott városnak, erdőnek és más kis területeknek felelnek meg.
Uccle/Ucle ( Brüsszel fővárosi régiójának 19 településének egyike) klimatogramja :
Az éghajlatot az Északi-tenger közelsége befolyásolja , amely kordában tartja a hőmérséklet-ingadozásokat. Hatása az ország keleti részén a legkevésbé kifejezett. A tengerparton ősszel és télen általában enyhébb, míg keleten melegebb az éghajlat. Az év leghidegebb hónapja a január, a legmelegebb a július. Bár az elmúlt években az átlaghőmérséklet emelkedett, a természetes hőmérséklet-ingadozások nem kötik egyértelműen a felmelegedést az üvegházhatás fokozódásához .
Az ország tengerpartja a legnaposabb része, ahol évente körülbelül 1600 napsütéses óra van. A rendkívül esős régió képe ellenére Belgiumban az esetek 7%-ában esik az eső. A csapadék azonban az ország nagy részén túl sok, különösen az ország legcsapadékosabb régiójában, az Ot-Fan- fennsíkon .
Az időjárás nagymértékben függ a beérkező légáramlatok típusától és a légköri frontoktól , amelyek elválasztják a különböző típusú levegőket. A tengeri sarki levegő gyakrabban érkezik Belgiumba az Atlanti-óceán felől: nyáron párás és hideg, télen párás és mérsékelten meleg. Viharos északnyugati széllel a sarkvidéki tengeri levegő lehűlést okoz. Nyáron meleg és száraz kontinentális sarki levegő érkezik Oroszországból és Szibériából. Télen az ilyen levegő száraz és hideg időjáráshoz vezet. A meleg tengeri trópusi levegő télen köd, nyáron zivatar okozója. A kontinentális trópusi levegő meleg és száraz.