Kibernetikai kísérlet

A kibernetikai kísérlet abból áll, hogy az eredeti vezérlőrendszert lecserélik egy modellre, amelyet azután tanulmányoznak. A modellezés alapvetően abból áll, hogy az adotthoz képest izomorf vagy közelítőleg izomorf vezérlőrendszert hozunk létre, és annak működését figyeljük [1] .

Szimulációt vagy számítógépes modellezést gyakran használnak egy kibernetikai kísérlet megvalósítására . Ebben az esetben a fő elv a „fekete doboz” elv [2] . A "fekete doboz" kibernetikai elvét N. Wiener javasolta [3] . Ellentétben az analitikus megközelítéssel, amelyben a rendszer belső szerkezetét modellezik, a „fekete doboz” módszer a rendszer külső működését modellezi. A kísérletező szemszögéből tehát a rendszer (modell) struktúrája egy fekete dobozban van elrejtve, amely csak a rendszer viselkedési sajátosságait imitálja.

Információs modellek

Egy kibernetikai kísérletben olyan információs modelleket tárnak fel, amelyek a hozzájuk intézett kérések típusában különböznek:

  1. A rendszer külső hatásokra adott válaszának modellezése
  2. A rendszerváltozás dinamikájának előrejelzése
  3. Rendszerparaméterek optimalizálása adott értékfüggvényhez képest
  4. Adaptív rendszervezérlés

A legegyszerűbb esetben a rendszer válaszának modellezésekor feltételezzük, hogy X olyan vektor, amelynek összetevői a rendszer néhány mennyiségi tulajdonságai, X' pedig a külső hatások vektora. Ekkor a rendszer válasza leírható az F vektorfüggvénnyel: Y = F(X,X'), ahol Y a válaszvektor. A kibernetikai kísérlet (szimuláció) feladata az F rendszer azonosítása, amely egy Z=G(X,X') általános formájú algoritmus vagy szabályrendszer kereséséből áll. Vagyis az egyes vektorpárok (X,X') asszociációinak megtalálása a Z vektorral oly módon, hogy Z és Y közel legyenek. Ebben az esetben az F rendszer információs modellje a Z=G(X,X') reláció, amely a jelzett értelemben reprodukálja az F rendszer működését.

Mesterséges neurális hálózat, mint információs modell típusa

A mesterséges neurális hálózatok az információs modellek bemutatásának egyik módja. A neurális hálózat formálisan úgy definiálható, mint feldolgozó elemek ( neuronok ) gyűjteménye lokális működéssel és összekapcsolt kapcsolatokkal (szinapszisokkal). A hálózat vesz valamilyen bemeneti jelet a külvilágból, és minden egyes feldolgozóelemben transzformációkkal halad át rajta. Így a hálózati kapcsolatokon áthaladó jel feldolgozása megtörténik, melynek eredménye egy bizonyos kimeneti jel. Így a neurális hálózat funkcionális megfeleltetést végez a bemenet és a kimenet között, és az F rendszer G információs modelljeként szolgálhat.

Jegyzetek

  1. Ljapunov A.A., Yablonsky S.V. A kibernetika elméleti problémái // A kibernetika problémái. Probléma. 9. M.: Fizmatgiz, 1963. S. 5–22
  2. S.A. Terekhov, Neural Network Information Models of Complex Engineering Systems, 4. fejezet, Neuroinformatika (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2010. május 17. Az eredetiből archiválva : 2006. június 14. 
  3. Kibernetika vagy vezérlés és kommunikáció az állatokban és a gépekben. per. angolból, 2. kiadás, M, 1968.